Most van az az akkor!
Akkor, amikor nem remeghetsz meg
A kegyetlen, térdrázó hidegben,
Akkor, amikor választ keresel
Egy még meg nem született kérdésre,
De közben elfelejted még azt is,
Amiben addig még biztos voltál,
Akkor, mikor már érzed magad is,
Egyedül, rossz irányba futottál,
Akkor, amikor kinyilatkozol,
És régen bezárt szavakkal tüzelsz,
De tudod, hogy valami elromlott,
Már te sem tudod, mégis mit üzensz,
S nem tudod, egyáltalán miről szól,
Miről szól a szó, az élet és te
Miről szólsz, mit szólsz, és hogy mitől hoz
Valaki egy szót, ami nem héber,
Akkor, amikor meglátsz egy képet,
De nem is azt látod, amit mások,
S ezért aláznak, gyaláznak téged,
S gyűlölöd, amiért szavuk átok,
Akkor, amikor nem tudsz nevetni,
És ha álmosan nem tudsz aludni,
Mikor nem tudsz tudomást szerezni
Arról, hogy ki és mikor hazudik,
S ha nem tudod, ki akar megölni,
Mégis elkezded te is keresni,
Kit tudnál a toronyból lelökni,
Ha már nem tudsz senkit sem szeretni,
Akkor, mikor azt kérdezik, mért sírsz,
Ha magad siratod, mert gyenge vagy,
De azt hitted, hogy érezni még bírsz,
De nem! te egy széttörött ember vagy…

2005. 12. 13.