Elveszíteni egy barátot,
bizony szomorú nagyon.
Hogy visszaszerezem,
most nincs más óhajom.

Mitől válik valaki baráttá,
ezen elgondolkodom.
A hiányától szenvedek,
ennyi csak az ok, gondolom.

De hiszen ez épp elég,
hogy magamba szálljak.
A hibáimat ne takargassam,
bátran elé álljak.

Kérjem Őt arra, hogy
bocsásson meg nekem.
Én is esendő vagyok,
ezt ne rója hibául nekem.

Gondolataim kavarognak,
de csak annyit remélek.
Tiszta lelkiismerettel,
egyszer a szemébe nézek.

Budapest, 2005. április 7.