karcsú az álom
és látom
magam,
ahogy a cigaretta füstje
a szobán átrohan,
körülölel,
a gondolatnak szárnya van,
a füsttel jó barátok,
ölelik egymást
és arra várok,
mikor jön el újra
a szél,
a magával ragadó
égi szenvedély,
és röpít,
az égre fel,
szabad a madár,
és énekel.