Virágok nyílnak, szűzleányok hívnak
Az Édenbe kitárt kapuk nyílnak
Ha belépsz a kapun, tárt karok bezárnak,
S felvirrad hajnala a Gyönyörök Álmának.

Buja virágok közt lépkednek a lányok
Rózsaajkuk nyílik, éjszín szemük álnok
Hószín keblükre panorámát látok,
Hamvas combok között kéjbarlangot tárok.

Gyűlnek az ünnepre a szép istenlányok
A szőlőisten ünnepén nagy orgiát várok
A Gyönyörök Kertjében rájuk is találok,
Se elakad a szavam, attól amit látok.

Istenhölgyek egymást kényeztetik pusztán
Egyik a másikat simogatja lustán
Vándorol a kis kéz, össze-vissza kúszván,
S a felizgatott társnő a csillagokban jár már.

Vonaglanak testek, nyílnak rózsapiros ajkak
Selyemfátyol libben, mi nem nagyon takarhat
Tökéletes testek selyemfényű árnya,
Vetül a szőlőisten magányos ágyára.

A pillanat hevében felkelnek a lányok
Mint hószín testükkel csábító virágok
Körbeállják szépen az elhagyatott ágyot,
S vágytól izzva lesik szeretett királyok.

Feltűnik most Bacchus, kit elfeledtek női
Tétován ül, párnák közt és hörgi:,
Mit akartok hölgyek, mit kívántok tőlem?
Add nekünk a tested, hadd faljunk belőled!!!

A tíz istenlány között vonaglik a férfi
A tíz szexistennő sok lesz együtt néki
Kényeztetik egymást, s az isten-úrt is váltva,
De elájul ö ötödször is, a látványt már nem állja.

Elfáradtak mindannyian, az istenasszony hölgyek
A Gyönyörök Kertje bezár, s az orgiának lőttek
Istenuruk visszatér égi törzshelyére,
S tervezi a kéjpartikat a maga örömére.