A szempilládon fekszem,
És figyelem a szemed,
A zöld sugárban fürdöm,
És érzem, tisztul a lelkem.
Sok hajszál eltakarja
A zöld fényeket és, mint
Függönyt húzom szét,
A fekete tincseket.
Egy pillanatra megrebbensz,
És szád sarkára hideg,
Boldog könnycseppként esem.
Elindulok ajkad ívén,
Sétálva fedezem fel ízét.
Jaj, de megmozdulsz,
És arcodon keresztül,
Vállaidra lecsúszom.
Egy kis gödörbe fészkelem
Vacogó, könnycsepp testem,
Ott merülök el, mélyen,
És a zöld fények ringató,
Mozdulatlan selymén alszom el.