Elment,
Emlékké lett,
Öröksége mély seb,
Tévedés, hamis ítélet.

Nem volt méltó egy őszinte érzelemre,
De tett róla, hogy méltó más se lehessen.
Gaz tettének csak keménység a gyümölcse,
S Beléd örök kétely magvát hintette el.

Ha végigsiklik Rajtad egy kurta tekintet,
Csupán egynek lát Téged: dermesztő jégnek.
Dermesztő jégnek, mi sohasem olvad fel,
Nem is sejtheti, mekkorát téved...

Felejts,
Emlékké lett,
Nem más öröksége,
Csupán egy hamis ítélet.

Egy múltbéli sebhely égeti lelkedet,
S közben minden - úgy tűnik - teljesen rendben.
Pedig valami már elnémult Tebenned,
Nem engedi szólni egy hamis ítélet.

Miért engeded, őt uralkodni feletted?
Amit mutatott, csalás, Te mást érdemelsz...
Kételyek s fájdalom, a szerelem ilyen,
S ha bánt valami, én majd Veled könnyezek.

Szeress,
Ne kételkedj,
Legyen örökséged,
Egy teljes és igaz élet.

2006. január 22.