Sötét Úr jött vendégségbe
Palástján éjeli csillagok hona
Haja ében, szeme hideg
csontfehér, hegyes, tű szemfoga.

Bőre pergamen, erei kékek
testén az izmok kőkemények,
Izzó ágyékot jajjgattat
Az sötét fényű , démon-fuvallat.

Meghajolt, rámnézett...
erkélyem ajtajában áll.
-Üdvözletem-rebegtem halkan.
-Kerülj beljebb, Óh Halál.
S átlépett a valón, megállt az idő.
Halál a férfi!
Mocskos szerető!

Dobogott a csend
Hiszen szívem ver,
Hideg kezeit mellemre teszi
Ruhám elég, meztelen vagyok
Nyögve élvezem, hogy a testemet eszi.

Vöröses fényben vonagló testem
Halál mi szétfeszít, s belém hatol
Minden éjszaka meglátogat csendben
Létemért az adó, a mennyekig tol.

Megfeszít és betölt,
Harap és vérzek
kezeiért kapok,
Igen! ez a végzet!
A legszebb dolog
amit csak érzek
De őt nem érdkeli
Mert a Halál félszeg...