önzőség.kiszabadítottam
és most itt rohangál körülöttem.
arcomba vicsorog mogorva-izzadtan
én meg mereven nézem. nem küldöttem
el tőlem, mert imádtam a képét
és undorodva is, de istenítettem.
felküzdötte lényét s a legvégén
átvette azt, ami valaha lehettem...
s most itt állok, talpig bűntudatban
de ez csak a külső álcám, maradt
egy másik, egy sokkal halkabban
kopogtató szerv, ami szorítja a falat
ahol elhelyeztetett üreges mélyekben
néhanapján kéri "hogyha kész van ültess el"
oda az elkapart homokpúp mellé
egy másikba, melyben mélyen virít az ember.