Álmatlan éjeken a sötét szobámban
Jön Halál barátom egy csókért bátran.
Meg is adnám neki és így egyesülnénk,
de halandó számára ez túl nagy ajándék.

Előtte leveszi csodaszép álarcát,
megmutatja titkát, a borzasztó Halált.
Meg kell tudnom előbb, mit is kapnék vele,
kormosötét falak közt ott a Halál szele.

Ébredek, érzem a halálfélelmet
Görcsösen megtartanám a nyomorult életet.
Sírok és könyörgök, hagyjon itt, menjen el
Csalódik bennem és mást visz el az éjjel.

Félek az éjtől, meghalni nem akarok
Holnap újra ölelnek a jéghideg karok.
Rettentő egy érzés a Halált szeretni
És nem nehéz meghalni, de borzasztó nem lenni.

Mégis döntök végül, itt nem szeret senki,
odaát Ő ott lesz, azután már semmi.
És a mai nap a naplementét várom,
mikor jön barátom s a végnélküli álom.