Istenszerű képződmények világos hajnalon
Kurtizán baromkodás.. semmi más,
de lehet, hogy más, mint tegnap
könnyes szememmel törlöm fel a port az útról.
Halk szavakkal súgóm meg, hogy tényleg elmegyek,
pengével vésem a kővekbe én szerettelek,
falakra rajzolom a szívem,
törött képeket ragasztok össze,
mert talán én sosem felejtek,
és csak élek, mint a megváltók.
Szavak melyeket tagadok,
árnyékok melyektől félek,
színek melyek égetnek.
Talán ennyi lenne csak egy füst,
amit kifujok és én is ugy halok meg,
mint az angyalok?
Az istenek csak lépkednek,
nem néznek,
nem válaszolnak,
nem hallanak meg.