Mondd,miért van az,
hogy ki színtisztán, szívből,
nyíltan,őszintén,bátran,élből;
komolyan,nemcsak 'úgy' szeret
sokkal többet sír és szenved,
mint amennyit jólesőn nevet.

Mondd, az miért van,hogy ma éreztem először azt
a Veled-együtt idő óta,
Tegnap volt az az első nap,
hogy Neked, Téged úgy "fényeztelek",
mint anno az ezüstöt szidollal
a cselédek...

Ma éreztem először azóta,
önbecsülésednek nem árt-e ,
az ilyen őszinte,dícsérő szóhalom.
Nem szállsz-e Magadtól el nagyon,
általam Rádtapasztott szárnyakon,
édes, büszke Angyalom?