4.

408. május 7-én délutánra várták az űrkompok érkezését. Az egy hete tartó ünnepségekre több százezres tömeg jött a fővárosba. Harminchétezer hatalmas jurtától tarkállott a mező. A folyóban asszonyok mosták a család ruháit és az éltető napra kiteregetett hófehér ruhák, lepedők, galabiák száradtak végig a magas folyóparton.
A sátrak közötti utcákon mézeskalácsosok, cipő és sarukészítők, kékfestők, teknővájók, fazekasok árusították, és egyben készítették is termékeiket. Az ünnepi alkalom egyben új házasságok, vérszövetségek, rokonok egymásra találására is jó alkalomnak kínálkozott.
A főtemplomban kettős keresztelőre készültek. A magyarok nagyfejedelme Thurmók és hun feleségének Aranyvirágnak elsőszülött fiát avatták férfivé, mivel elérte a 7 éves kort. Ugyanakkor avatták a hunok nagyfejedelmének Avatárnak a fiát is. Most itt a nagy alkalom, hogy égi vendégünk Chach Mool által nyerjék el a keresztséget.
Míg a templom papjai nonstop miséztek, addig a hatalmas téren az íjászok, lovasok, birkózók és kengyelfutók mérték össze tudásukat. A frissen ácsolt padokon közel hatvanezer ember izgulta végig a küzdelmeket. A küzdelmekben részt vett a két felavatandó kis fejedelemfi is. Attila a hun herceg a feketék, míg Buda a magyar hercegfi a fehérek vezetőjeként a birka csatát vívták éppen.
Ez úgy zajlott, hogy a hét fős csapatok egy-egy lasszóval felfegyverkezve a küzdőtér közepére kitett birkát megkaparintva, övükre csatolva, hátuk mögé vagy ölükbe, oldalukra hurkolva, vad vágtában igyekezzenek a középen felállított másfél méteres kapuba bedobni.
A dolog nem ment egyszerűen, mert aki éppen megkaparintotta a birgét, arra rázúdultak a többiek és igyekeztek tőle elvenni a zsákmányt. A csata végül is a birka darabokra tépésével végződött és a győztes csapat a birka megcsonkított tetemét dobta a kapuba. Mivel mindkét csapat szerzett a birkából eldöntetlenre állt a küzdelem. A tömeg tombolva követelte a döntőt.
Természetes volt, hogy a tér közepére állított szorítóba a leterített tatamira Buda és Attila állt ki. Buda sudár, izmos termetével, közel százhatvan centi magasságával 7 éves korára óriásként hatott a százharminc centi magas, bikanyakú, kötött izomzatú Attilával szemben. A döntőbíró tapsára kezdetét vette a küzdelem. A szabadfogású birkózásban mindent lehetett, csak egyet nem: harapni.
Attila leszegett fejjel, mint egy bika rohant Budára. Buda kecsesen hajolt el előle, és sima mozdulattal, egy félfordulattal átdobta a vállán, hogy csakúgy nyekkent. Attila felugrott és fogcsikorgatva rontott Budára. Öklözte, rúgta, de leteperni nem tudta. Buda olyan mesterfogásokkal hárította, hogy végül is, Attila fáradni kezdett. Ekkor egy óvatlan pillanatban Buda alányúlva, kibillentette egyensúlyából és Attila behidalt. Buda ráhasalt, majd egy dupla nelsonnal a földre döntötte. Hirtelen kiengedve a fogásból, hátára fektette, és két vállát a földre nyomta.
A bírák véget vetettek a küzdelemnek és Budát hozták ki győztesnek. A tömeg tombolt. A hunok köpködve vedelték a kumiszt, míg a magyarok „Buda, Buda” kiáltással ünnepeltek.
Ezzel tulajdonképpen el is, dőlt egy időre a két új fejedelem megválasztása is. Buda lett a kündü (nagyfejedelmi cím), míg Attila gyula (hadvezéri cím), várományosa a nagykorúság elérése és a jelenlegi fejedelmek halála esetére.
Így folytak az ünnepségek, amikor este hat óta tájt befelhősödött az ég, és megjelentek az űrkompok. Pillanatok alatt landoltak, majd a zenekar rázendített az állami himnuszra. A szertartás-papok kókusz szőnyegeket terítettek a kinyíló ajtók elé, és délcegen kilépett Chach Mool, majd Fekete Sas a kabinajtón. A tömeg velőtrázó éljenzéssel és ovációval kevert üdvrivalgásba tört ki. Felharsantak a kürtök, megszólaltak a fanfárok és a dísztribünről elindult az Űrkompból kilépők felé, Szép Maszk és Naparcú. Amikor középre értek és összetalálkoztak, boldogan ölelték egymást, a régen látott égi rokonok.
Kukulkán hatalmas karjait kitárva ropogtatta meg Chach Moolt
– Édes fiam! De jó, hogy itt vagy! – harsogta. Chach Mool elérzékenyülte csókolta Kukulkán kezeit.
– Apám! – suttogta és kibontakozva öleléséből, elindult a tribün felé. Szép Maszk mögöttük felsorakozva követte őket. Fekete Sas pedig Naparcú karjaiban landolt. A drága gyermek, a csodálatos istenkirály, a hajdani kis Kinich Achau, most újra kisgyermekké változva csüngött drága, okos apján.
– Apám!
– Fiam! – suttogták egymásnak meghatottan.
– De jó, hogy itt vagy. Sosem engedlek el!
– Én már nem is megyek többé vissza fiam: annyi a feladat, hogy csak győzzem!
– Apám előtt nincs akadály! – mondta büszkén Kinich Achau és apjába karolva követték a többieket.
A tribünre érve elfoglalták helyüket és megkezdődött a fejedelmek, törzsfőnökök tisztelgése. Az ünnepnek két órakor szakadt vége, amikor is mindenki a templomtérre vonult. A keresztelő medencét kihozták a térre és maga Chach Mool keresztelte meg Attilát és Budát.
Az égi szférák zenéje szólt közben és besötétedett égen, egy órán át hatalmas görögtüzes csillagszórással egybekötött tűzijátékot próbáltak a tűzszerészek.
A tömeg boldogan tombolt és a közbehordozott kumisz, árpaser, sós marhavérrel kevert máktej megtette a hatást. A felajzott és bekáfolt tömeg vad kollektív szeretkezésbe kezdett a téren. Akinek nem jutott partner, az magához nyúlva élvezett el és undorodva szórta szét magját a letaposott fűre.
A keresztelő medencéhez menet Attila odasúgta Budának:
– Ezt nem hagyom annyiban testvér! Addig nem nyugszom, míg vissza nem vágok!
– Állok elébe – mosolygott rá méltósággal Buda. Ettől Attila még jobban felbőszült, és odavágta neki.
– Leszek én még kündü, meglásd!
– Ahhoz meg kell ölnöd engem – suttogta rémülten Buda.
– Ha kell, akkor kellő időben meg is teszem! – sziszegte Attila.
Buda arca elfehéredett és csak annyit mondott neki.
– A Teremtő Isten kegyelmezzen neked testvér!
Attila kajánul ránevetett és megölelve egy Júdáscsókkal oldotta a feszültséget.
– Gondolod, hogy megtenném?... – mondta kacagva – Csak vicceltem.
Buda arca elfelhősödött és másik arcát is odanyújtotta neki. Attila csókra nyitotta ajkait, de csók helyett beleharapott Buda bal fülébe... úgy, hogy kiserkent a vér. Kéjesen nyalta le tejtestvére vérét.
Buda nem szólt, csak mélyet sóhajtott. Aztán odaértek a keresztelőmedence elé.
Chach Mool egyenként keresztelte meg őket és saját kezével akasztotta nyakukra az Itzamná által küldött aranyláncon fityegő aranykeresztet.
Így ért véget a keresztelővel egybekötött Fiesta, mely hosszú időre meghatározta a hunok és magyarok sorsát.


5.

A Fiesta végeztével Kukulkán házába tértek a régen látott égi barátok és családtagok. Kukulkán szépséges felesége a szakácsokat személyesen felügyelve készítette el a finom, megszokott ízekből összeállított menüt. Volt ott tatusült tálon, ökörpecsenye, amarillisz lisztből sütött tökös-mákos rétes, tortillák, aranyos húsleves és természetesen az elmaradhatatlan árpaser, csicsa és kumisz.
Fekete Sas elgyönyörködött szeretett fiának, Naparcúnak gyermekeiben (unokáiban) és térdére ültetve szorongatta drága kis testüket. A gyermekek megérezték a nagyapjukból feléjük áradó szeretetet, és bódultan csüngtek szavain.
Miután Naparcú bemutatta apjának szépséges feleségét, az asszony nekiállt Kukulkán feleségének segíteni a finom falatok feltálalásában. A csinos felszolgálók egyre másra hordták az asztalra a finom étkeket. Kukulkán, Boldogvölgyben és a magyarok földjén eltöltött idő alatt, új családja által félig magyarrá lettek. Négy fiúgyermeke boldog, önfeledt játékba kezdett Naparcú kisebb gyermekeivel. Buda és Attila természetesen a férfiak asztalánál foglalt helyet, hiszen ők felavatásukkal teljes jogú tagjává váltak a férfiak társaságának.
Yuz Afúz özvegye és hét fia szintén a férfiak asztalánál foglalt helyet, hiszen a magyarok hét törzsének nemzetfőiként határozathozatali joggal rendelkeztek az ország sorsát illetően.
A Kínában lévő Turul öccse Tormás volt a megbízott nemzetségfő, amíg Turul fia Buda el nem éri a 15éves kort. Akkor Buda elnyeri a Magna Hungária nagyfejedelmi címét: a kündü rangját.
Hunniában pedig Naparcú a régens, amíg Attila el nem éri a 15 éves kort és be nem avatják a hadvezéri székbe, a gyula rangjára nem emelik a nap pajzsán.
A pompás vacsora végeztével baráti koccintgatások közepette Chach Mool felolvasta Itzamná parancsát. Így szólt:
Én Itzamná a Teremtő Isten megparancsolom, hogy a hun-magyar testvéri népszövetség kiválasszon egy-egy 100 ezer fős csapásmérő osztagot és felderítő, hódító portyára induljon Európába a Kárpát-medencébe.
Itt jelölöm ki a közös Magna Hungária örökké való helyét. Az óhazából kirajzó előőrsök felderítés után meghódoltatják a térségben lévő őslakókat, férfiakat kasztrálják és besorolják a segédhadakba.
Asszonyaikat feleségül veszik, és gyermekeket nemzenek nekik. Háromszáz év áll rendelkezésükre, hogy meghódítsák és előkészítsék a Kárpáti Hungáriát, a 800-as években utánuk jövő az Ó-hazából végleg kijövő magyaroknak.
A rendelkezésre álló 400 év alatt telesen asszimilálni kell az őshonos szvákokat és kasztrált férfiak elhalásával már csak magyar szót, lehessen hallani az új Magyarországon (Nova Hungária).
Az invázió előkészítésével Kukulkán főparancsnokot bízom meg. Bizalmam rendületlen iránta. Rátermettségét és irántam való hűségét az eddig eltelt fél évezred alatt bebizonyította.
Ez lesz utolsó megbízatása, utána visszaadom szabadságát. Gyermekei lépnek helyébe a főparancsnoki poszton. Ő csak végveszély esetén fog a magyarok segítségére sietni, ha szükséges.
Budát és Attilát hatalmazom fel pajzsra emelésük után az invázió végrehajtásával.
Így döntöttem: Itzamná, a Teremtő Isten.

Döbbent csend fogadta Chach Mool felolvasását. Kukulkán mélyen elgondolkodott a hallottakon és belekapaszkodva a csicsásbögrébe több pohár csicsával, majd egy félliteres kupa kumisszal próbálta megerősíteni öntudatát.
Tulajdonképpen élete legnagyobb kihívása előtt állt. És ha sikeresen megoldja a feladatot, akkor élete végéig szabad emberként csak szeretett fiai és majdani unokái, nemzettsége sorsát fogja féltő gonddal és szeretettel vigyázni.
Kitűnő csapata: Szép Maszk, Fekete Sas, Naparcú és a római kiküldetésben lévő hűséges barátja Rúfus Olyan összekovácsolt törzset alkottak, hogy egy ilyen honalapítás nekik meg se kottyan a Yukatáni véres rendcsinálás után
Tulajdonképpen Rómával és Bizánccal kell leszámolni ahhoz, hogy akadálytalanul gyökeret verhessen a magyarok és hunok népe a Duna-Tisza közén.
Még azon az estén eldöntötték, hogy vándorkereskedőnek öltözve a Boldogvölgyből átvezényelt Szép Maszk és Kukulkán indul a térségbe. Amíg ők távol lesznek, addig Naparcúra hárul a 100-100 ezres hun-magyar inváziós sereg felállítása és kiképzése. A Kínából hazaküldött szárított ételminták hasznosítása is befejeződik ekkorra. A fegyverzet modernizálása, a harcmodor tökéletesítése szintén Naparcúra vár.
Kukulkán és Szép Maszk egy vándorkereskedőknek álcázott negyvenfős égi fegyverzettel ellátott csapattal indul 7 éves útjára. Másfél év az odavezető és két év a visszavezető út. Három és fél évük marad a részletes tereptérképek elkészítésére. A leigázandó népség kiismerésére, hadrafogható férfiak megszámlálására.
Ezalatt találkozniuk kell Rúfussal, hogy külső segítséget kapjanak akciójukhoz az invázió majdani idejére. Így tanakodtak azon melegében és a bőséges vacsora után mindenki házába tért nyugovóra. Chach Mool Naparcú napvárosi palotájában kapott lakosztályt. Itt ismerkedett meg Naparcú csodaszép lánykájával: Csengével. Az ismeretségből szerelem lett és hamarosan összeházasodtak. Chach Mool Kukulkán távollétében annak palotájában lakott új arájával, Csengével. Hatalmas feladat hárult rá a felállítandó sereg élelmezési és komendánsi feladatainak ellátására. Fekete Sas új házat kapott és a sereg technikai eszközeinek modernizálásán, a szállítási feladatok megoldásán munkálkodott a tibeti építkezések művezetése mellette. Ő tervezte meg a jakok által vont hatalmas, könnyen mozgó echós harci szekerek és társzekerek prototípusait. Ebből alakult ki a láncokkal éjszakára összekapcsolható áttörhetetlen szekértábor.
Hetvenezer hátasló kitenyésztése is az ő vállain nyugodott. A hunok úgyszintén hetvenezer hátaslovat voltak kötelezők kitenyészteni a vad sztyeppei körülmények és strapabírás által ötvözött új vérvonalú harci lovak által. Naparcú, mint régens ügyelt a lótenyésztés zavartalan lebonyolítására.
Tonuzóba Közép- és Nyugat Kína császáraként rendelkezett a kínai birodalom tudósainak minden szabadalmával és a legrejtettebb tudást is birtokolta. Felvilágosult uralkodóként megépíttette az Ég Templomát. A hatalmas körtemplomot hét emelet mélyen alápincéztette, és benne helyezte el a kínai birodalom írott és működő modellként elkészített technikai vívmányait.
Nem restellte naponta 10 órán át, koptatni az ország vezető asztrológusai, kibernetikusai, mechanikusai és topográfusai által vezetett akadémia padjait. Ilyenkor egyszerű diákként ette az egyetemisták jakvajas teájából, szárított lóhússal dúsított campáját, rizses kásáját és más kínai szegénykosztot. Semmiben sem akart kivételeztetni magával. Egyszerű gyékényből font tatamiján vackolt el az Ég templomában lévő cellájában éjszakára.
Bár ő maga megtartóztatásban élt, mondhatnám, puritánul, azért hetvenhét ágyasa és hétszázhetven gyereke a Tiltott városban fényűző körülmények között, hihetetlen pompában élte életét.
A császár egy évben egyszer, a holdújév alkalmával egyetlen hónapra költözött be fényes udvarába. Akkor tartották a tartományi gyűléseket, az ítélkezéseket és a holdújév estéjén, amikor feljött az Új Hold, tartotta meg az elkövetkező évre szóló jövendölését.
Ő küldte vejének, Naparcúnak Nyiflanc Nunci főszakácsot az összes tudás titkával segítségül. Ugyanis egy évig tartó hadfelvonulásban biztosítani kell a élelmezési ellátását is. Ez ugyanolyan fontos, mint fegyverzet kiállítása, javítása. A hun-magyar harcosoknak mindig tetterősnek, vérszomjasnak és harcra késznek kellett lennie.
Chach Mool pedig a kínai orvostudomány minden kincsét tudó Schöpte Murci főfelcsert küldte el tizenkét táltosával együtt. Nekik a tábori felcserek (táltosok) kiképzése volt a fő feladatuk. A tudorokkal együtt hazaküldött minden leírást, receptet és titkos készüléket, amelyekkel elő lehetett állítani a szárított élelmet, gyógyírokat és balzsamokat. Ezen, felül elküldte pirotechnikusait, hogy rakétatechnikájukkal, titániumból szőtt habkönnyű páncélingekkel lássák el a hadba induló seregtestet. Minden együtt volt tehát arra, hogy a hét év után hazaérkező szemlészek (Kukulkán és Szép Maszk) által kidolgozott honfoglalás haditerve sikeresen, a gyakorlatban is kipróbáltassék.