Hazánkban előrébb jár a törvényhozás, mint a mentalitás. Pedig éppen ahhoz igazítva kéne törvényeket alkotni, azt tekinteni kiindulópontnak úgymond alapnak. Lassan lehet formálni egy nép mentalitását, de a gyors és radikális változások ritkán szülnek jót. A kormánynak abból kéne ki indulni, hogy őket a nép választotta arra a feladatra, ahol most vannak, s nem ők választották a népet (erről honatyáink gyakran megfeledkeznek).
Így hát a nép érdekeit szem előtt tartva kéne kormányozni, nem öncélúan bábáskodni. Nevetségesnek tartom, hogy a pártok tagjai egymást támadják, ahelyett, hogy az országot hoznák olyan állapotba, hogy megállja a helyét, ahova megint csak az erős propaganda hatására léptünk be. Magyarországról gondolom nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom; ez még mindig keleti blokk, nem egyszer balkáni megoldásokkal.
Amit nem vesztettünk el Trianonnál (én beletörődtem, egy csúnya emlék) azt az évek alatt megveszik a privatizáció által és a végeredmény ugyanaz: nem a miénk – nem miénk…
Az EU iránti törekvéseink jogosak, s rengeteg eséllyel kecsegtetnek, ám nem csak az árakat kéne az EU képére formálni, hanem a fizetéseket is. Sírnak, hogy Budapest túlzsúfolt, büdös és mocskos, mind közlekedésileg, mind parkolás szempontjából: Nehézkes és érthetetlen, és ez így már együtt már-már nevetséges jelzőt érdemli ki. Ám arról senki nem beszél, hogy az ország főváros orientált; fel kell menni oda, hogy eljuss bárhova.
A MÁV (talán nehéz anyagi helyzete miatt) már a szélmalomharcra se képes, az autópályáink meg politikai lobbizások. Csak ezekkel lehetne elkerülni azt a helyzetet, amely most a fővárosunkat sújtja, igaz (vagy csak megjegyzem) autópályáink ingyenesek kellene, hogy legyenek ilyen üzemanyag árak mellett… Kátyúmentes övezetek és használható utak, igaz erre azt mondanák: Kell az államnak a bevétel az ország vezetéséhez.
Én ezt megértem, s talán több hajlandósággal adóznának az emberek, ha látnák: a milliárdok nem elfolynak, hanem az ország jelenét és jövőjét szolgálják.
Persze a kommunizmus… Igen ma már tudjuk, adóságaink akkor tették azzá ami. De ha ennyire nehéz lábra állni, magyarul, országunk életképtelen, akkor miért indulnak a választásokon politikusaink? Ha tudják, hogy nyakig és a szar, miért ugranak bele? Változtatni akarnak? Mégis csak van remény? Vagy csak a hatalom kell, hogy az azzal szerzett vagyonból és egzisztenciából életük végéig boldogan éljen?
Óvodák, iskolák szűnnek meg, gyárakat zárnak be. Oktatási rendszerünk és egészségügyünk a bányász béka mohás picsája alatt sincsenek. Hová mennek el a komoly összegek? A fizetésből mindent percre pontosan levonnak. Ám nem látom, hogy ugyanilyen precizitással szépülne, épülne az ország.
Sopánkodnak, hogy egyre kevesebb a gyerek. Kérdem én; melyik ÉRETT GONDOLKODÁSÚ fiatal vállal gyereket ebben a helyzetben? Fogyatkozik a magyarság - mondogatják. Milyen magyarság?
Sokan beszélnek a magyarságról, de nem veszik észre, hogy ez csak, mint kultúra maradhat csak fent, mi már EU polgárok vagyunk. Lehet ezt nehéz belátni, (vagy csak egyszerűen rossz), de függetlenségünket feladtuk, fel a NATO–val fel az EU-val, de ha lenne még valami nemzetközi szövetség vagy világhatalmi erő ahova beléphetnénk, akkor ott is diplomáskodhatnánk, de komolyan sehol sem veszik hazánkat, ennek oka; nem is nagy nem is gazdag, nyelvünk nehézkes és csak 15 millió ember beszéli.
Mégis szeretem az országom, hogy miért? Mert annak ellenére, hogy területeink és lakosaink el lettek csatolva (a balfasz politikai vezetésnek köszönhetően), ami maradt az szép, kultúránk változatos, történelmünk beszédes, népünkből pedig rengeteg tehetséges (s majd ismert, és sikeres) ember távozik külföldre minden szférából. S, hogy miért oda? Mert ott vannak esélyek, lehetőségek, itt meg csak seggnyalás van.
Igen, Hofi mondása igaz, hogy ez az ország csak akkor boldog, ha szaros a szája, és azt hiszem ez az egész magyar történelem távlatait tekintve igaz. Rossz ezt így bevallani, de az igazság ritkán nem fáj. Ami engem idegesít az-az, hogy mindenki (vagy csak egyesek) verik a mellüket, csak azt nem tudom mire fel.
A helyzet szar, tehát nyalunk, mert ahhoz értünk, én is ezt teszem, szopom tovább a faszt, igaz kicsit fonnyadt, kicsit savanyú… folytassam??!
(2005)



U.I.:

Kedves hozzászóló, anyázhatsz engem, meg, hogy milyen konzervatív meg anarchista fasz vagyok, de tudnod kell, semmilyen párthoz sem tartozom (talán mert a felhozatal éppen olyan nevetséges, mint a politikánk).
Csupán kiírtam magamból a felgyülemlett igazságot, ám a politizálás nem érint meg, mert mocskos volt és mocskos is lesz.
Ennek oka, hogy a hatalom egyenlő a pénzzel és ez fordítva is így igaz: sok pénz- sok mocsok, sok hazugság- sok vér sok halott.
A fórum része azért van ennek az oldalnak, hogy hozzászólj, tehát szidjál csak engem, ha ettől boldogabb leszel – BOLDOGOK A LELKI SZEGÉNYEK - s ígérem, hazám (hazánk) helyzete változik elnézést fogok kérni, ország – világ előtt.
Igaz, szkeptikusan állok én ehhez a változáshoz hozzá, de ahogy mondani szokták: minden lehetséges….