Elveszett nyarak utcáin kopnak
Poros életek nyomai.
Kitártad feléjük magad,
És rossz pénz volt a mai-
Vihart adtak kezedbe.
Arcodba köpött a szél, pedig
Már hátat fordítottál a világnak.
Te soha nem adtad meg nekik,
A mocskok akármit kívántak.
Szerteszéjjel keresve.
Haraggal fűszerezted életük levesét
Mert te a csakazértis-szabad-ember vagy Aki,
Nem hódol be csak annak, aki jól tudja leplezni... /2004 eleje/