A Pokol Angyala a Földre szállt.
Mint a Pokolban, szenvedést talált.

Férfiak gyönyörét szolgálta,
Majd kárhozatra kívánta,
Halála után a Pokolból visszatért,
Úgy, hogy megtudta mindenki félelmét.

Bosszút áll, szíve forró jég,
Mely csak az újabb Pokoltól fél.

Megszáll férfit, nőt,
Teremtettet és teremtőt,
A saját kínját adva mindenkinek,
És mindenki máshogy fogadta ezt.

Csodálatára volt, ki így is szeretett,
És ezért ő is minden bosszút feledett,
De a Pokol tüze még szívében ég,
És várja, hogy viszonozhassa valaki szerelmét.