Feltöltve: 2006-03-25 15:49:34
Megtekintve: 5949
Szerelem... fájdalom... boldogság...
A szerelem, a fájdalom, a boldogság,
Szavakba nem önthető, merő boszorkányság.
Szeretem, de nem tudom miért,
Hiszen szeretem mindenét.
Szeretem a mosolyát, a sóhaját,
A szemét, a száját, az aranyosságát.
Boldoggá tesz minden érintése,
Mellette fekszem, lassú halk a lélegzése,
Álmában elmosolyodik,
És rólam álmodik.
Remélem.
De a fájdalom jár át nélküle,
És beleőrülök lassan a nélkülözésbe.
Nélküle más a reggel,
A nap is máshogy kel fel,
Néptelenek napjaim rémítő tömegben,
Sok embert látok, de csak őt keresem.
Keresem de hiába,
És megőrít a hiánya!
Szavakba nem önthető, merő boszorkányság.
Szeretem, de nem tudom miért,
Hiszen szeretem mindenét.
Szeretem a mosolyát, a sóhaját,
A szemét, a száját, az aranyosságát.
Boldoggá tesz minden érintése,
Mellette fekszem, lassú halk a lélegzése,
Álmában elmosolyodik,
És rólam álmodik.
Remélem.
De a fájdalom jár át nélküle,
És beleőrülök lassan a nélkülözésbe.
Nélküle más a reggel,
A nap is máshogy kel fel,
Néptelenek napjaim rémítő tömegben,
Sok embert látok, de csak őt keresem.
Keresem de hiába,
És megőrít a hiánya!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-05-20 17:51:26
Köfi!
2006-05-20 15:57:07
Ezt át tudom érezni!