Feltöltve: 2006-03-25 09:18:11
Megtekintve: 7703
KUKULKÁN - 20
7.
Amint leszállt az éj, hirtelen nagy fényességgel közeledett egy űrjármű Jeruzsálem felé. Tűzcsóvát húzva maga után, olyan látszatot keltett, mintha egy tűzkígyó tekeregne az égbolton. Kukulkánék a sírtól kissé távolabb felkészülten várták a landolást. A két őrkatonára álmot küldtek, és antigravirációval pilleként gördítették el a sír száját őrző szikladarabot. Jézust kibontották a lepedőből és a közben landoló űrmentőből hozott hordágyra, fektették. A véres lepedőt a sírban hagyták. Jézust beemelték a járműbe és azonnal indultak is visszafelé a Zéta Retikulumra.
Útközben teljes vérátömlesztést kapott az életelixírt tartalmazó AB-s vérből, és olyan állapotba került, hogy kibírta a szállítást. A mellkast viszont meg kellett nyitni, mert a dárda által megsértett szívburokból tetemes mennyiségű vér folyt a mellkasba.
Amikor felvágták a mellkast, és leszívatták a mellüregbe került vért, lesújtóan tapasztalták, hogy annyira roncsolódott a szív, hogy kijavítani nem lehet: teljes szívcserére lesz szükség. Azonnal kapcsolatba léptek az Űrközponttal és jelezték a szívcsere lehetőségét. Kérték, hogy készítsék elő a műtőt és keressenek megfelelő donort.
Hétfőn a felébredő katonák megdöbbenve konstatálták, hogy a sír bejárata nyitott, és eltűnt a holttest. Csak a véres lepedő maradt ott. Azonnal jelentették az esetet a parancsnoknak.
Közben a sírhoz merészkedtek a visszaszivárgó hívek, élükön Máriával. Amikor meglátták az üres sírt, szépen összehajtogatták a lepedőt, és magukkal vitték azt. József így szólt Máriához:
– Csoda történt Mária, a fiadat felvitte az Úr magához, hogy mint mondotta is Jézus, harmadnapra feltámadjon. Meglássátok, hogy így is lesz: fel fog támadni, és visszajön közénk, hogy vezesse lépteinket a kereszténység rögös útján.
A bámészkodó tömeg egyre nőtt és innen is onnan is hallatszott:
– Jézus felment az Atyához! Mégis csak isten fia lenne hát? Meglássátok, feltámad, mint ígérte is! Visszajön közénk nemsokára!
– Imádkozzunk az Úrhoz, hogy adja vissza nekünk Jézust – mondta Simon-Péter (Kukulkán). A tömeg követte példáját, és imákkal kérték az Urat, hogy ugyan támasztaná fel nekik Jézusukat.
Szerdára már mindenki napirendre tért az események felett. Folyt az élet tovább a városban. A hívek is előmerészkedtek és vezetőikkel együtt tovább, imádkoztak Jézus feltámadásáért.
Eközben odafenn küzdöttek Jézus életéért. Az égi műtőben serény kezek emelték ki az összeroncsolódott szívet, s helyezték be a donor által nyert új szívet Jézus mellkasába. Amikor készen lettek és felébresztették, rögtön jelentették Úrnak az eseményeket.
Úr maga ment az érte mártíromságot elszenvedő meglátogatására. Amikor belépett a kórterembe, Jézus sápadtan felült és így kérlelte:
– Uram, küldjél vissza híveimhez, hogy betarthassam nekik ígéretemet!
– Mi lenne az az ígéret? – kérdezte Úr.
– Azt ígértem nekik, hogy három nap múlva feltámadok és visszamegyek közéjük. Ha nem tudok visszamenni, csalódnak bennem és elvesztik isteni mivoltomba vetett hitüket. – az Úr így feddte Jézust.
– Egy isten, de különösen a Teremtő Isten fia nem tehet soha könnyelmű ígéreteket!
– Akkor hát visszaküldesz?
– Nem, azt nem lehet. Egy ilyen nagy műtét után hónapokig kell a kórházban megfigyelés alatt tartanunk, nehogy kilökődjön az új szív, amit beültettünk. Tehát itt kell maradnod!
– Atyám, ez lehetetlen, mi lesz a híveimmel? – makacskodott naivul Jézus, abban bízva, Úr csodát tesz vele, és azonnal meggyógyítva visszaküldi, de Úr szomorúan ingatta a fejét.
– Nem, szerelmetes fiam, mindenképpen itt kell maradnod. Ezen kívül egy hét éves kiképzést kell kapnod, hogy soha többet ilyen malőr ne eshessen meg veled!
– De hát akkor... – suttogta csalódottan Jézus – ez azt jelenti, hogy a szép eszméből nem lesz semmi: elhal?
– Nem, nem. Tudd meg fiam, hogy pótolhatatlan ember nincs. Máris beszélek Szép Maszkkal, és érte küldök egy űrkompot. Ő fog téged helyettesíteni. Elkészítiti a fantomképedet és ő fog nevedben intézkedni.
– Azt mondod uram, hogy a bőrömbe bújik?
– Valahogy így fiam. Ő már részt vett a hétéves kiképzésen és képes erre. Ezen kívül mellette marad Kukulkán és stábja. Ők fogják helyetted véghez vinni a csodákat, és segíteni az apostolok térítő munkáját.
– Ez azt jelenti, hogy nélkülem, valósul meg az isteni terv, amiért feláldoztam magamat?
– Veled, de nélküled. Neked most gyógyulnod kell, és utána tanulni.
– De, hát akkor mire volt jó ez az egész? Akkor már az elején lemehetett volna Szép Maszk és eljátszhatta, volna az egész színjátékot! Nem kellett volna a keresztfán szenvednem!
– Így hiteles volt fiam! Különben is vállaltad a mártíromságot. Kukulkán felajánlotta neked a börtönben, hogy elkészíti a fantomképedet, és azt feszítik meg. De te szenvedni akartál, most akkor miért reklamálsz?
– De uram, ha jól értem szavaidat, akkor én csak egy balek voltam, semmi más?
– Nem, te eszköz voltál a kezemben; az isteni terv része. És még messze a vége. Az isteni színjáték folytatódik. Évszázadokon át lesz még elég időd, hogy miután visszaküldelek a Földre, hirdessed sok csodatétel által isten országának közelségét, a megértésre való buzdítást. A földön fogsz járni, láthatatlanul (fantomképekben) jelensz meg közöttük. Építed lelkük katedrálisát és előkészíted az én (Isten) Földre szállásomat. Ez a feladat, amivel felruházlak.
– Uram, a feladat nemes.
– Vállalod hát?
– Vállalom – mondta Jézus, és fáradtan lehunyta szemeit. Az Úr átölelve vállait, ajkait ajkához érintve, végtelen csókban forrt össze szeretett fiával. Jézus úgy érezte, hogy a boldogságtól szíve túlcsordul, a kapott szeretetenergia-lökés szétfeszíti testét. Mire kinyitotta szemeit Úr eltűnt és csak az élmény maradt vele. Azt hitte, hogy a boldogságtól menten rászakad a mennyország.
Másnap Szép Maszk megkapta a parancsot a megérkező űrjármű parancsnokától és búcsút véve szeretteitől elindult a feladat teljesítésére.
Kedden este érkezett meg az Olajfák hegyének csúcsán lévő leszállópályára. Kukulkán robosztus alakja közeledett feléje. Amint kilépett az űrkabinból, boldogan tárta ki karjait nevelőapja üdvözlésére. Kukulkán pedig megropogtatva csontjait, így szólt.
– Drága fiam, itt vagy újra velem! De örülök, hogy téged küldtek erre a feladatra. Jer, üdvözöljed hű Rúfusomat és Zengő Hárfát! Meglásd együtt olyan csodákat, viszünk véghez, mint még senki, soha ezen a földön. Jöjj sátrunkba, beszéljük meg a stratégiát!
8.
A sátorban bőségesen megvacsoráztak és vízzel higított ciprusi borocska szopogatása közben, megbeszélték a stratégiát. Kukulkán vitte a szót.
– Mint Itzamná parancsában olvashatjuk Szép Maszk, veszi át Jézus szerepét. Holnap, azaz szerda reggel, elindulunk a vidéken, és próbát teszünk, mielőtt az apostoloknak megjelennél. Ha sikerül a próba, és miért ne sikerülne, akkor produkáljuk az első csodát: harmadnapra megjelensz nekik. Így vetjük meg az Újtestamentum alapját.
Megvolt az emberáldozat. Jézus feláldozta magát a keresztfán, hogy megváltsa az emberiséget bűneitől. Most pedig véghezvisszük a harmadnapi feltámadást. Aztán negyven napon át az apostolokkal együtt végső formába öntjük az Újtestamentumot. Ha ez meglesz, akkor a véglegesen kimunkált szöveget sokszorosíttatjuk és a prófétáink, apostolaink szerteszét viszik a világba Jézus csodás tetteinek hírét.
Én személyesen Rómába megyek és az ellenség fészkében, létrehozom az első sejtet: megalapítom a római egyházközséget, melynek első püspöke én leszek. Aztán megteszem ugyanazt kicsiben, mint Jézus: mártíromságot vállalok a hitért. Természetesen én már nem engedhetem meg magamnak a kockázat luxusát, így fantomképemet küldöm Néró arénájába.
Szép Maszk pedig végzi dolgát. Itt-ott megjelenik egy-egy prófétának, apostolnak, közösségnek. Higgyétek el, ezek a kis csodák futótűzként fognak elterjedni szerte a világon. Így épül Krisztus szeretet egyháza. Szeretném, ha profi munkát végeznétek. Hét év múlva, amikor Jézus visszatér hozzánk, egy erős alapokra (kősziklára) épült egyházat adunk át neki. Utána már az ő dolga lesz az újabb csodák véghezvitele, és az egyház továbbépítése.
– És mi lesz velünk, ha befejezzük a munkát, visszamegyünk Yucatánra? Vagy egyenesen Itzamnához? – kérdezte felajzottan Szép Maszk. Kukulkán így válaszolt neki.
– Megtudsz mindent időben. Itzamnának terve van veled. Egyelőre át kell venned örökségedet: Mária-Magdalénát (Salomét), aki Jézustól maradt rád. Gyermekeket kell nemzened neki, hogy mint kiszabta rád feladatul Itzamná, a jövő ezoterikus embertípusával szaporítsad a föld lakosságát.
– Mégiscsak tenyészcsődör lesz belőlem? – kérdezte aggódva Szép Maszk. Kukulkán nevetve válaszolt neki.
– Nagyon kellemes foglalatosság lesz ez, meglásd! Higgyél Itzamnának és nem fogsz csalódni. Az a lány egy tünemény: jól jársz vele!
– Na, tegyük el magunkat holnapra. Mindjárt felkél a Nap és elkezdődik az akciónk – adta ki a parancsot Kukulkán és Rúfus őrködése mellett elvackolva magukat, álomba merültek.
Reggel, amint felkelt a Nap, kidörzsölték szemeikből az álmot és a közeli patak jéghideg vizében, megmosakodtak. Megreggeliztek és elindultak Jeruzsálem felé. Útközben, Emmausz felé haladván, két tanítvánnyal találkoztak az úton, akik szomorúan ballagtak haza falujukba, hogy megvigyék Jézus halálhírét híveinek.
Kukulkánék csatlakoztak hozzájuk és megkérdezték tőlük, hogy miről beszélgettek. Egyikük, akit Kleofásnak hívtak, hozzájuk fordult.
– Ti vagytok az egyetlen idegenek, akik nem tudjátok, mi történt a húsvét ünnepén Jeruzsálemben.
– Micsoda? – kérdezte tőle Szép Maszk. Amaz így válaszolt neki.
– A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagyhatású próféta volt isten és ember előtt. Főpapjaink és elöljáróink halálra ítélték, és keresztre feszíttették. Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. De immár három napja annak, hogy ez történt. – mondta Kleofás. Szép Maszk így feddte őt és társait.
– Ó, ti oktalanok, milyen nehezen hiszitek mindazt, amit a próféták jövendöltek nektek! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen Isten dicsőségébe?
Miközben így beszélgettek a két tanítvánnyal, beértek Emmauszba. A tanítványok kérlelésének eleget téve betértek azok falujába és elfogadták azok vacsorameghívását. Amikor asztalhoz ültek, Szép Maszk megtörte a kenyeret, megáldotta, majd odanyújtotta nekik. Abban a pillanatban, amint átnyújtotta nekik a kenyeret, megcsinálta ,és magára öltötte Jézus fantomképét. A tanítványoknak tátva maradt a szájuk ekkora átváltozás láttán és térdre borulva a saruit kezdték csókolgatni, nagy bocsánatkérések közepette.
– Megváltónk! Bocsáss meg nekünk, hogy először nem ismertünk fel! Hát mégis csak igaz, amit ígértél nekünk, hogy harmadnapra feltámadsz?
– Íme, itt vagyok, és örökre köztetek maradok. Érintsetek meg, hogy nem káprázat vagyok csupán. Fogjátok meg a karomat, érezzétek a húsomat, itt vagyok teljes valóságomban – szólott Szép Maszk, majd felálltak a vendégek és szájtátva, ámuló tekintetek által követve elhagyták Emmausz falvát.
A csodában részesült két tanítvány, még abban az órában visszaindult Jeruzsálembe, hogy jelentsék az apostoloknak a csodát.
Az apostolok kétkedve fogadták a hírt. Ekkor érkeztek meg Simonék. Simon-Péter és Tamás, Júdással hármasban közrefogva Jézust, beléptek a terembe. A hitetlenkedők felkapták fejüket és leesett állal bámultak a belépőkre. Jézus látva arcukon a döbbenetet, így szólt hozzájuk:
– Békesség nektek! Én vagyok az, ne féljetek! Miért vagytok zavarban? S miért támad kétely a szívetekben? Hát nem ígértem-e néktek, hogy harmadnapra feltámadok és visszajövök közétek? Íme én, Jézus Krisztus a megváltó, itt vagyok! Tapintsatok meg és lássátok: én vagyok a magam valóságában!
Azok megzavarodottan és hitetlenkedve tapogatni kezdték. Jézus, hogy megerősítse hitüket, így szólt hozzájuk:
– Van itt valami ennivalótok? – azok adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle, majd a maradékot odaadta nekik. Aztán így szólt hozzájuk.
– Ez az amit mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesülnie mindannak amit Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban megjövendöltek rólam. Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnapon halottaiból fel kell támadnia. A nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni minden népnek! Ti most tanúi vagytok ezeknek. Én pedig elküldöm rátok mennyei Atyám ajándékát.
Én, most eltávozom kis időre, de negyven napig veletek maradok, hogy kidolgozzuk a hitterjesztés stratégiáját. Egyelőre Simon-Péternél szállok meg, legfőképpen azért, mert ő lesz az én földi helytartóm. Neki adom át a mennyország kulcsait és fontos küldetéssel az oroszlán barlangjába (Róma) küldöm őt a hitet terjeszteni.
Gyűjtsétek össze kérdéseiteket, hogy végleges formába önthessük az Újtestamentumot. Máté minden történést, beleértve a csodákat is, lejegyzett. Ezeket is bele kell szőni a Testamentumba. Szép, gördülékeny és szívhez szóló történetet kell kreálnunk. Lediktálom még az újabb tanításaimat, példabeszédeimet is amit még nem hallottatok eddig tőlem.
Miután végeztünk, és negyven nap múltával felmegyek szeretett mennyei Atyámhoz, hogy jobboldalán ülve elfoglaljam a helyemet az égi trónuson. Onnan vetem rátok figyelő tekintetemet és időnként meg fogok jelenni köztetek, hogy újabb csodatételekkel erősítsük a hitet bennetek és a világ népeiben. Egyetértünk?
– Igen, igen! – zúgták mindenünnen az apostolok. Máté örömmel vállalta az első Evangélium és Újtestamentum kidolgozását, összeszerkesztését.
Miután így megbeszélgették a dolgokat, magukra hagyták az apostolokat és átmentek Simon házába.
Simon házába beérve egy csodálatos szépségű fiatal lány fogadta őket. Arcáról boldog anyaság sugárzott. Többhónapos terhes volt Jézustól.
– Ő Bűnbánó Magdolna (Salome) a te jövendőbelid. Úr őt rendelte melléd, hogy benépesítsétek a földet az új korszak embereivel. Fogadd őt szívedbe Szép Maszk és tegyed a kötelességedet, amit Itzamná mért ki rád! Legyetek boldogok egymással! – mondta Kukulkán és magához húzva őket roppant karjaival összezárta a fiatalokat.
Szép Maszk igencsak megörült a csinos arának és boldogan látott a finom agapéhoz (szeretetvacsora), amit Salome készített nekik. Vacsora után így szólt Kukulkán.
– Mától az én nevem Simon-Péter, tehát az ő fantomképét öltöttem magamra. Szép Maszk pedig egyelőre Afúz Ali névre hallgat. Csak akkor ölti magára Jézus fantomképét, amikor szükséges. Ez testi épsége és Magdolna zaklatásának elkerülése végett szükséges. Negyven napig együtt maradunk, aztán szétrajzunk a világ minden tájára.
Én mint mondottam volt, Rómába megyek. Ti pedig – itt Szép Maszkra és Saloméra mutatott – Összeszeditek Jézus családját, szüleit, testvéreit és egy tér-időugrással áttelepültök Kasmírba a Himalája égig érő hegyei közötti varázsvölgybe Ott senki nem ismer benneteket. Onnan űrtelefonon bármikor elérhetők lesztek számomra. Ott nevelitek fel Jézus és a ti ezután megszületendő közös gyerekeiteket.
Aztán hamarosan eljön a nap, amikor Tibet zord hegyei között meg kell építenünk Itzamná földi székhelyét, hogy amikor áttelepül ide, akkor minden körülmény adott legyen a kapcsolattartásra. Kiépítjük majd az infrastruktúrát, és innen kormányozza a Földet.
– Ez lenne hát, amikor eljön isten országa? – kérdezték többen is, akik az asztalnál voltak.
– Igen, Itzamná így határozott. De addig még sok évnek kell eltelnie. Nagyon sok munka vár még ránk addig barátaink. Most pedig munkára: építsük fel szép új világunkat a szeretet és béke, a hit és megbocsátás földi paradicsomát.
– Ámen – zengték áhítattal.
Amint leszállt az éj, hirtelen nagy fényességgel közeledett egy űrjármű Jeruzsálem felé. Tűzcsóvát húzva maga után, olyan látszatot keltett, mintha egy tűzkígyó tekeregne az égbolton. Kukulkánék a sírtól kissé távolabb felkészülten várták a landolást. A két őrkatonára álmot küldtek, és antigravirációval pilleként gördítették el a sír száját őrző szikladarabot. Jézust kibontották a lepedőből és a közben landoló űrmentőből hozott hordágyra, fektették. A véres lepedőt a sírban hagyták. Jézust beemelték a járműbe és azonnal indultak is visszafelé a Zéta Retikulumra.
Útközben teljes vérátömlesztést kapott az életelixírt tartalmazó AB-s vérből, és olyan állapotba került, hogy kibírta a szállítást. A mellkast viszont meg kellett nyitni, mert a dárda által megsértett szívburokból tetemes mennyiségű vér folyt a mellkasba.
Amikor felvágták a mellkast, és leszívatták a mellüregbe került vért, lesújtóan tapasztalták, hogy annyira roncsolódott a szív, hogy kijavítani nem lehet: teljes szívcserére lesz szükség. Azonnal kapcsolatba léptek az Űrközponttal és jelezték a szívcsere lehetőségét. Kérték, hogy készítsék elő a műtőt és keressenek megfelelő donort.
Hétfőn a felébredő katonák megdöbbenve konstatálták, hogy a sír bejárata nyitott, és eltűnt a holttest. Csak a véres lepedő maradt ott. Azonnal jelentették az esetet a parancsnoknak.
Közben a sírhoz merészkedtek a visszaszivárgó hívek, élükön Máriával. Amikor meglátták az üres sírt, szépen összehajtogatták a lepedőt, és magukkal vitték azt. József így szólt Máriához:
– Csoda történt Mária, a fiadat felvitte az Úr magához, hogy mint mondotta is Jézus, harmadnapra feltámadjon. Meglássátok, hogy így is lesz: fel fog támadni, és visszajön közénk, hogy vezesse lépteinket a kereszténység rögös útján.
A bámészkodó tömeg egyre nőtt és innen is onnan is hallatszott:
– Jézus felment az Atyához! Mégis csak isten fia lenne hát? Meglássátok, feltámad, mint ígérte is! Visszajön közénk nemsokára!
– Imádkozzunk az Úrhoz, hogy adja vissza nekünk Jézust – mondta Simon-Péter (Kukulkán). A tömeg követte példáját, és imákkal kérték az Urat, hogy ugyan támasztaná fel nekik Jézusukat.
Szerdára már mindenki napirendre tért az események felett. Folyt az élet tovább a városban. A hívek is előmerészkedtek és vezetőikkel együtt tovább, imádkoztak Jézus feltámadásáért.
Eközben odafenn küzdöttek Jézus életéért. Az égi műtőben serény kezek emelték ki az összeroncsolódott szívet, s helyezték be a donor által nyert új szívet Jézus mellkasába. Amikor készen lettek és felébresztették, rögtön jelentették Úrnak az eseményeket.
Úr maga ment az érte mártíromságot elszenvedő meglátogatására. Amikor belépett a kórterembe, Jézus sápadtan felült és így kérlelte:
– Uram, küldjél vissza híveimhez, hogy betarthassam nekik ígéretemet!
– Mi lenne az az ígéret? – kérdezte Úr.
– Azt ígértem nekik, hogy három nap múlva feltámadok és visszamegyek közéjük. Ha nem tudok visszamenni, csalódnak bennem és elvesztik isteni mivoltomba vetett hitüket. – az Úr így feddte Jézust.
– Egy isten, de különösen a Teremtő Isten fia nem tehet soha könnyelmű ígéreteket!
– Akkor hát visszaküldesz?
– Nem, azt nem lehet. Egy ilyen nagy műtét után hónapokig kell a kórházban megfigyelés alatt tartanunk, nehogy kilökődjön az új szív, amit beültettünk. Tehát itt kell maradnod!
– Atyám, ez lehetetlen, mi lesz a híveimmel? – makacskodott naivul Jézus, abban bízva, Úr csodát tesz vele, és azonnal meggyógyítva visszaküldi, de Úr szomorúan ingatta a fejét.
– Nem, szerelmetes fiam, mindenképpen itt kell maradnod. Ezen kívül egy hét éves kiképzést kell kapnod, hogy soha többet ilyen malőr ne eshessen meg veled!
– De hát akkor... – suttogta csalódottan Jézus – ez azt jelenti, hogy a szép eszméből nem lesz semmi: elhal?
– Nem, nem. Tudd meg fiam, hogy pótolhatatlan ember nincs. Máris beszélek Szép Maszkkal, és érte küldök egy űrkompot. Ő fog téged helyettesíteni. Elkészítiti a fantomképedet és ő fog nevedben intézkedni.
– Azt mondod uram, hogy a bőrömbe bújik?
– Valahogy így fiam. Ő már részt vett a hétéves kiképzésen és képes erre. Ezen kívül mellette marad Kukulkán és stábja. Ők fogják helyetted véghez vinni a csodákat, és segíteni az apostolok térítő munkáját.
– Ez azt jelenti, hogy nélkülem, valósul meg az isteni terv, amiért feláldoztam magamat?
– Veled, de nélküled. Neked most gyógyulnod kell, és utána tanulni.
– De, hát akkor mire volt jó ez az egész? Akkor már az elején lemehetett volna Szép Maszk és eljátszhatta, volna az egész színjátékot! Nem kellett volna a keresztfán szenvednem!
– Így hiteles volt fiam! Különben is vállaltad a mártíromságot. Kukulkán felajánlotta neked a börtönben, hogy elkészíti a fantomképedet, és azt feszítik meg. De te szenvedni akartál, most akkor miért reklamálsz?
– De uram, ha jól értem szavaidat, akkor én csak egy balek voltam, semmi más?
– Nem, te eszköz voltál a kezemben; az isteni terv része. És még messze a vége. Az isteni színjáték folytatódik. Évszázadokon át lesz még elég időd, hogy miután visszaküldelek a Földre, hirdessed sok csodatétel által isten országának közelségét, a megértésre való buzdítást. A földön fogsz járni, láthatatlanul (fantomképekben) jelensz meg közöttük. Építed lelkük katedrálisát és előkészíted az én (Isten) Földre szállásomat. Ez a feladat, amivel felruházlak.
– Uram, a feladat nemes.
– Vállalod hát?
– Vállalom – mondta Jézus, és fáradtan lehunyta szemeit. Az Úr átölelve vállait, ajkait ajkához érintve, végtelen csókban forrt össze szeretett fiával. Jézus úgy érezte, hogy a boldogságtól szíve túlcsordul, a kapott szeretetenergia-lökés szétfeszíti testét. Mire kinyitotta szemeit Úr eltűnt és csak az élmény maradt vele. Azt hitte, hogy a boldogságtól menten rászakad a mennyország.
Másnap Szép Maszk megkapta a parancsot a megérkező űrjármű parancsnokától és búcsút véve szeretteitől elindult a feladat teljesítésére.
Kedden este érkezett meg az Olajfák hegyének csúcsán lévő leszállópályára. Kukulkán robosztus alakja közeledett feléje. Amint kilépett az űrkabinból, boldogan tárta ki karjait nevelőapja üdvözlésére. Kukulkán pedig megropogtatva csontjait, így szólt.
– Drága fiam, itt vagy újra velem! De örülök, hogy téged küldtek erre a feladatra. Jer, üdvözöljed hű Rúfusomat és Zengő Hárfát! Meglásd együtt olyan csodákat, viszünk véghez, mint még senki, soha ezen a földön. Jöjj sátrunkba, beszéljük meg a stratégiát!
8.
A sátorban bőségesen megvacsoráztak és vízzel higított ciprusi borocska szopogatása közben, megbeszélték a stratégiát. Kukulkán vitte a szót.
– Mint Itzamná parancsában olvashatjuk Szép Maszk, veszi át Jézus szerepét. Holnap, azaz szerda reggel, elindulunk a vidéken, és próbát teszünk, mielőtt az apostoloknak megjelennél. Ha sikerül a próba, és miért ne sikerülne, akkor produkáljuk az első csodát: harmadnapra megjelensz nekik. Így vetjük meg az Újtestamentum alapját.
Megvolt az emberáldozat. Jézus feláldozta magát a keresztfán, hogy megváltsa az emberiséget bűneitől. Most pedig véghezvisszük a harmadnapi feltámadást. Aztán negyven napon át az apostolokkal együtt végső formába öntjük az Újtestamentumot. Ha ez meglesz, akkor a véglegesen kimunkált szöveget sokszorosíttatjuk és a prófétáink, apostolaink szerteszét viszik a világba Jézus csodás tetteinek hírét.
Én személyesen Rómába megyek és az ellenség fészkében, létrehozom az első sejtet: megalapítom a római egyházközséget, melynek első püspöke én leszek. Aztán megteszem ugyanazt kicsiben, mint Jézus: mártíromságot vállalok a hitért. Természetesen én már nem engedhetem meg magamnak a kockázat luxusát, így fantomképemet küldöm Néró arénájába.
Szép Maszk pedig végzi dolgát. Itt-ott megjelenik egy-egy prófétának, apostolnak, közösségnek. Higgyétek el, ezek a kis csodák futótűzként fognak elterjedni szerte a világon. Így épül Krisztus szeretet egyháza. Szeretném, ha profi munkát végeznétek. Hét év múlva, amikor Jézus visszatér hozzánk, egy erős alapokra (kősziklára) épült egyházat adunk át neki. Utána már az ő dolga lesz az újabb csodák véghezvitele, és az egyház továbbépítése.
– És mi lesz velünk, ha befejezzük a munkát, visszamegyünk Yucatánra? Vagy egyenesen Itzamnához? – kérdezte felajzottan Szép Maszk. Kukulkán így válaszolt neki.
– Megtudsz mindent időben. Itzamnának terve van veled. Egyelőre át kell venned örökségedet: Mária-Magdalénát (Salomét), aki Jézustól maradt rád. Gyermekeket kell nemzened neki, hogy mint kiszabta rád feladatul Itzamná, a jövő ezoterikus embertípusával szaporítsad a föld lakosságát.
– Mégiscsak tenyészcsődör lesz belőlem? – kérdezte aggódva Szép Maszk. Kukulkán nevetve válaszolt neki.
– Nagyon kellemes foglalatosság lesz ez, meglásd! Higgyél Itzamnának és nem fogsz csalódni. Az a lány egy tünemény: jól jársz vele!
– Na, tegyük el magunkat holnapra. Mindjárt felkél a Nap és elkezdődik az akciónk – adta ki a parancsot Kukulkán és Rúfus őrködése mellett elvackolva magukat, álomba merültek.
Reggel, amint felkelt a Nap, kidörzsölték szemeikből az álmot és a közeli patak jéghideg vizében, megmosakodtak. Megreggeliztek és elindultak Jeruzsálem felé. Útközben, Emmausz felé haladván, két tanítvánnyal találkoztak az úton, akik szomorúan ballagtak haza falujukba, hogy megvigyék Jézus halálhírét híveinek.
Kukulkánék csatlakoztak hozzájuk és megkérdezték tőlük, hogy miről beszélgettek. Egyikük, akit Kleofásnak hívtak, hozzájuk fordult.
– Ti vagytok az egyetlen idegenek, akik nem tudjátok, mi történt a húsvét ünnepén Jeruzsálemben.
– Micsoda? – kérdezte tőle Szép Maszk. Amaz így válaszolt neki.
– A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagyhatású próféta volt isten és ember előtt. Főpapjaink és elöljáróink halálra ítélték, és keresztre feszíttették. Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. De immár három napja annak, hogy ez történt. – mondta Kleofás. Szép Maszk így feddte őt és társait.
– Ó, ti oktalanok, milyen nehezen hiszitek mindazt, amit a próféták jövendöltek nektek! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen Isten dicsőségébe?
Miközben így beszélgettek a két tanítvánnyal, beértek Emmauszba. A tanítványok kérlelésének eleget téve betértek azok falujába és elfogadták azok vacsorameghívását. Amikor asztalhoz ültek, Szép Maszk megtörte a kenyeret, megáldotta, majd odanyújtotta nekik. Abban a pillanatban, amint átnyújtotta nekik a kenyeret, megcsinálta ,és magára öltötte Jézus fantomképét. A tanítványoknak tátva maradt a szájuk ekkora átváltozás láttán és térdre borulva a saruit kezdték csókolgatni, nagy bocsánatkérések közepette.
– Megváltónk! Bocsáss meg nekünk, hogy először nem ismertünk fel! Hát mégis csak igaz, amit ígértél nekünk, hogy harmadnapra feltámadsz?
– Íme, itt vagyok, és örökre köztetek maradok. Érintsetek meg, hogy nem káprázat vagyok csupán. Fogjátok meg a karomat, érezzétek a húsomat, itt vagyok teljes valóságomban – szólott Szép Maszk, majd felálltak a vendégek és szájtátva, ámuló tekintetek által követve elhagyták Emmausz falvát.
A csodában részesült két tanítvány, még abban az órában visszaindult Jeruzsálembe, hogy jelentsék az apostoloknak a csodát.
Az apostolok kétkedve fogadták a hírt. Ekkor érkeztek meg Simonék. Simon-Péter és Tamás, Júdással hármasban közrefogva Jézust, beléptek a terembe. A hitetlenkedők felkapták fejüket és leesett állal bámultak a belépőkre. Jézus látva arcukon a döbbenetet, így szólt hozzájuk:
– Békesség nektek! Én vagyok az, ne féljetek! Miért vagytok zavarban? S miért támad kétely a szívetekben? Hát nem ígértem-e néktek, hogy harmadnapra feltámadok és visszajövök közétek? Íme én, Jézus Krisztus a megváltó, itt vagyok! Tapintsatok meg és lássátok: én vagyok a magam valóságában!
Azok megzavarodottan és hitetlenkedve tapogatni kezdték. Jézus, hogy megerősítse hitüket, így szólt hozzájuk:
– Van itt valami ennivalótok? – azok adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle, majd a maradékot odaadta nekik. Aztán így szólt hozzájuk.
– Ez az amit mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesülnie mindannak amit Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban megjövendöltek rólam. Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnapon halottaiból fel kell támadnia. A nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni minden népnek! Ti most tanúi vagytok ezeknek. Én pedig elküldöm rátok mennyei Atyám ajándékát.
Én, most eltávozom kis időre, de negyven napig veletek maradok, hogy kidolgozzuk a hitterjesztés stratégiáját. Egyelőre Simon-Péternél szállok meg, legfőképpen azért, mert ő lesz az én földi helytartóm. Neki adom át a mennyország kulcsait és fontos küldetéssel az oroszlán barlangjába (Róma) küldöm őt a hitet terjeszteni.
Gyűjtsétek össze kérdéseiteket, hogy végleges formába önthessük az Újtestamentumot. Máté minden történést, beleértve a csodákat is, lejegyzett. Ezeket is bele kell szőni a Testamentumba. Szép, gördülékeny és szívhez szóló történetet kell kreálnunk. Lediktálom még az újabb tanításaimat, példabeszédeimet is amit még nem hallottatok eddig tőlem.
Miután végeztünk, és negyven nap múltával felmegyek szeretett mennyei Atyámhoz, hogy jobboldalán ülve elfoglaljam a helyemet az égi trónuson. Onnan vetem rátok figyelő tekintetemet és időnként meg fogok jelenni köztetek, hogy újabb csodatételekkel erősítsük a hitet bennetek és a világ népeiben. Egyetértünk?
– Igen, igen! – zúgták mindenünnen az apostolok. Máté örömmel vállalta az első Evangélium és Újtestamentum kidolgozását, összeszerkesztését.
Miután így megbeszélgették a dolgokat, magukra hagyták az apostolokat és átmentek Simon házába.
Simon házába beérve egy csodálatos szépségű fiatal lány fogadta őket. Arcáról boldog anyaság sugárzott. Többhónapos terhes volt Jézustól.
– Ő Bűnbánó Magdolna (Salome) a te jövendőbelid. Úr őt rendelte melléd, hogy benépesítsétek a földet az új korszak embereivel. Fogadd őt szívedbe Szép Maszk és tegyed a kötelességedet, amit Itzamná mért ki rád! Legyetek boldogok egymással! – mondta Kukulkán és magához húzva őket roppant karjaival összezárta a fiatalokat.
Szép Maszk igencsak megörült a csinos arának és boldogan látott a finom agapéhoz (szeretetvacsora), amit Salome készített nekik. Vacsora után így szólt Kukulkán.
– Mától az én nevem Simon-Péter, tehát az ő fantomképét öltöttem magamra. Szép Maszk pedig egyelőre Afúz Ali névre hallgat. Csak akkor ölti magára Jézus fantomképét, amikor szükséges. Ez testi épsége és Magdolna zaklatásának elkerülése végett szükséges. Negyven napig együtt maradunk, aztán szétrajzunk a világ minden tájára.
Én mint mondottam volt, Rómába megyek. Ti pedig – itt Szép Maszkra és Saloméra mutatott – Összeszeditek Jézus családját, szüleit, testvéreit és egy tér-időugrással áttelepültök Kasmírba a Himalája égig érő hegyei közötti varázsvölgybe Ott senki nem ismer benneteket. Onnan űrtelefonon bármikor elérhetők lesztek számomra. Ott nevelitek fel Jézus és a ti ezután megszületendő közös gyerekeiteket.
Aztán hamarosan eljön a nap, amikor Tibet zord hegyei között meg kell építenünk Itzamná földi székhelyét, hogy amikor áttelepül ide, akkor minden körülmény adott legyen a kapcsolattartásra. Kiépítjük majd az infrastruktúrát, és innen kormányozza a Földet.
– Ez lenne hát, amikor eljön isten országa? – kérdezték többen is, akik az asztalnál voltak.
– Igen, Itzamná így határozott. De addig még sok évnek kell eltelnie. Nagyon sok munka vár még ránk addig barátaink. Most pedig munkára: építsük fel szép új világunkat a szeretet és béke, a hit és megbocsátás földi paradicsomát.
– Ámen – zengték áhítattal.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!