Halott fák között nesztelen lépkedek,
Sötét angyal táncát nézni érkezek.
- Szólj hozzám! Kérlek! Ezért jöttem,
Bűntelen vagyok, pedig embert öltem. -

Monoton lassú táncát egyre csak járja,
Halott fák alatt a felejtés várja.
Árnyak bús taván halkan dúdol.
Rég elfelejtett dallam, rég elfelejtett múltról.

Minden, amit mondott, minden, amit látott,
Minden, amit érzett a húsomba vágott.
Minden, ami az övé, most már az enyém,
Most látom csak arcát, Ő Én vagyok, Én…