Mért pont ÉN? Ezt gyakran megkérdezem.
Már csak egy ember van, aki fogja még a két kezem.
Egy ember van, a többi mind elhagyott,
Ők tudnák meg utoljára, ha én meghalok!

Mért nincs út, ami innen kivezethet?
Egy más jövő, hol az ember új életet kezdhet,
Hol megölöm a sötét lelkű szörnyet,
Ahol engem senki le nem győzhet!

Mért érzem úgy, hogy ez csak álom?
Ezt a helyet a valóságban is meg kell találnom!
Ugyan már, Tőletek nem sokat kérek:
Tüntessétek el a sötét lelkű szörnyet!

Soha az életben többé ne lássam,
Felejtsem el azt is, hogy valaha járt nálam!
Új életre vágyom, egy jobbra, szebbre,
Ne emlékeztessen semmi a sötét lelkű szörnyre!

Ennyi az egész, amit most kérek:
Hagyd meg azt az embert, tüntesd el a szörnyet!
Cselekedj gyorsan, szépen kérlek téged!
Addig tegyél valamit, amíg még élek!