Lassan sötétedik, jön az este
Magányosan nézek ki az ablakon.
A nagy szürkeségben elveszve
Egy csillag ragyog vakítón.

Ez a csillag hófehér, mert ártatlan.
Fénye erős, hisz örökké égni fog.
Velünk lesz az örömben s a bánatban,
Mindig mellettünk áll, s mint MI, ő is úgy ragyog.

Szerelmünket védi ő, óvja minden lépésünk,
Segít a bajban, ha kell.
Azért, hogy örökké EGY legyen a szívünk,
Minden kérdésre felel.

Ha jön egy sötét felhő, nem hátrál,
Fényét még azon is átvetíti,
Minden problémánkra megoldást talál,
A titkokat mind kideríti.

Ez a csillag azért él, hogy boldogok legyünk,
Legyen mindig jó napunk.
A füvön az eget nézve fekszünk,
Csak Te meg én és fejünk fölött csillagunk.