Ha pirkad, az álom véget ér,
újra árnylétbe lépsz.
Úgy érzed megint, senki
vagy a semmi peremén.

Nesztelenül sétálsz tova,
lépted magad sem érzed.
Lelked börtöne a test,
s az csak visz valahova.

Egyszer majd elkap a vihar!
Az erő, mely benned él.
A fenevad ébredése hív,
az álomnak vége hamar.

Álmaid csak Te látod;
féltve zárod magadba mind.
De építed a világot,
s ezzel meg is váltod!

Aki senki, az valaki igazán.
Hiába öleli őt a sötét,
s rántja magába mélyen!
Ő mindig küzd, ellenáll.

Egyszer majd elkap a vihar!
Az erő, mely benned él.
A fenevad ébredése hív,
az álomnak vége hamar.

Lásd hát, mi valóság, s mi illúzió! Én felnyitom a szemed. A gonosz rossz tanácsadó, hidd el gyermekem. Én nem tanácsot adok, csak kaput nyitok. Ha senkinek is érzed magad, az ébredés elér, s mindent átlátsz majd. Várj hát türelemmel, az időd téged is elér!

Egyszer majd elkap a vihar!
Az erő, mely benned él.
A fenevad ébredése hív,
az álomnak vége hamar.