Karácsonykor összegyűltünk, mint régen.
Csak te hiányoztál, de talán mégsem.
Gyermekeink, unokák, dédunokák
Zsivaja töltötte meg a nagyszobát.
A nagy zsivaj mellett volt egy pillanat,
Mintha szállt volna egy kedves árnyalak.
A legkisebb volt, aki észrevette,
Mert felnézett merőn a mennyezetre.
Talán valami kedveset hallhatott,
Mert felnézés közben elmosolyodott.
Csak én tudom, igazi angyal szállt ott,
Hogy lássa, Karácsonykor a családot.
Mert tudom, hogy ő angyal volt tényleg,
Hiszen vele éltem hatvanhét évet.
Vele éltem, de már régóta halott,
Magukkal vitték az égi angyalok.