Ó, Akhilleusz! Hol vannak ma,
Kik nyomodba lépve hőssé
Akarnak válni,
S ehhez nem kell nekik
Legendákat kitalálni?
Hol vannak, kik daccal,
Konok akarással
Viszik végig harcos életük?
Ha vannak is, a mai világ
Közönye leszámol velük.
Nem kellenek ma hősök,
Elvesztek a régi ideák,
Odüsszeusz ma hiába
Vitetné Trójába falovát.
- Lehet, észre se vennék,
Hogy az éj leple alatt
Görögök bontják a
Büszke falakat. -
Szép Heléna kegyeiért
Nem indul ma harcba senki,
Nem éri meg ezer hajóval
Kétes dicsőségbe menni.
Nincsenek ma sérthetetlenek,
Istenek se adnak égi jeleket,
Feltett kérdésekre se
Biztos, hogy akad
Elégséges, igaz felelet.
Ó, Akhilleusz! Ha ma élnél,
Rögtön felfednék, s világgá
Kürtölnék gyönge pontodat,
Nem övezné személyed
Sem félsz, sem szájtáti ámulat.
Hitetlen-vak világban
Szürke eminenciások nevétől
Hangos a távoli vidék,
Homérosz elnézőn csukná le
Pihenni világtalan szemét.
Trója falai közt valami
Örökre elveszett, mégis tudtad,
Hogy a világ ismerni fogja s
Halhatatlanná teszi a neved.


(2004. december 26.)