Amikor kialszik a tűz
s az édes fáradtság
az álom karjaiba űz,
két kifliként görbülünk -
test a testhez.
Az éj mámorral fűszerez,
akár ha nyár lobogna
be az ablakon,
s míg tarkódon tolvajjá lesz
az alkalom szülte csók,
az ég, e csillag pettyezte pók,
kék hálóját csöndben
ránk szövi.


2006. január 12.