Feltöltve: 2006-01-09 16:36:23
Megtekintve: 6077
Fáj
Fáj most az élet, fáj az, hogy élek!!!
Fáj, hogy Nélküled semmit sem érek!!
Fáj, mert szived nem lehet enyém,
Fáj, mert a sors: rám újabb csapást mért..
Fáj a tőr hegye, mi szívembe hatolt,
Fáj, mert az élet szép emléket rabolt
Fáj a testem, mi eddig Téged karolt
Fáj a lelkem is: így, még sose tombolt.
Fáj, hogy Nélküled semmit sem érek!!
Fáj, mert szived nem lehet enyém,
Fáj, mert a sors: rám újabb csapást mért..
Fáj a tőr hegye, mi szívembe hatolt,
Fáj, mert az élet szép emléket rabolt
Fáj a testem, mi eddig Téged karolt
Fáj a lelkem is: így, még sose tombolt.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-01-09 21:28:20
hát én annyira nem veszem észre mennyire közhelyes az adott művem, mer hát én tudom h mi rejlik mögötte. szal ezalapján nem tudom megítélni amit érzek az közhely meg. na szal nem folytatom. egyébként első versem pici életemben szal ez így sikerült.
2006-01-09 21:00:57
Az első pár sor után egy kicsit már lerágott csontnak ítéltem meg, viszont a többi teljesen helyre rakja ezt a tévutat, a végére pedig egészen kikerekedett! Gratulálok. Nagyon ügyes, főképp azért is mert rengeteg hasonló alkotás születik szerte a világon, másrészt meg azért is mert tényleg jól sikerült!