Tragikomédiába illő az, az impotens politikai, hatalmi hozzáálás ahogy egyhelyben járva, kerülgetik a hatóságok és a döntéshozók a probléma kezelését, és megoldását.
Népszava Online 2003. 7. 2910: 08
Prostitúció és kezelése Európában
Kevés ország van Európában, amely annyira ne tudna mit kezdeni a prostitúcióval, mint Magyarország. Nem tiltja, nem tűri, nem támogatja. Ehelyett az 1950-es New York-i egyezmény felmondásáról vitatkoznak illetékesek és illetéktelenek - amely egyezményt 1955-ben minden rizikó nélkül hirdette ki a Magyar Népköztársaság, hiszen az a leánykereskedelmet és a nők szexuális kizsákmányolását tiltja, s ez teljes mértékben megfelelt az akkori elveknek -, miközben az egyezményt már régóta felrúgták.



Ehhez annyit teszek hozzá, hogy amig 15 ével a nagy demokrácia nyakunkba zúdulásával egyfolytában a nyilvánosházak újranyitása ellen, ágálunk, hatalmi eszközöket is igénybe véve, addig mára az ügy elavult. Az idő és a virtuális forradalom annulálta az ügyet. Az állam saját csapdájába esett. Bezáratta a nyilvánosházakat, helyette nem kínált alternatívát, viszont az utcára kényszerültek a prostik
Aztán megrázta magát a törvényhozó hatalom és kihirdette a türelmi zónák intézményét. Ez aztán az elmebajos ötlet: zárt intézményt, nyilvános intézménnyé alakitott. Tehát, az utcára vitte a nyilvánosházakat. Azaz nyilvános utcák kialakítására adott engedélyt a prostiknak. Persze mint minden agyament ötlet ez is hambávaholt, mert megtört a helyi hatóságok és a bigott polgárok ellenállásán. Azóta sem szaporodtak el ezek a türelmi zónák.
Az idő, úgy a nyilvánosházak, mint az utcai ázó-fázó, fagyoskodó sexszolgáltatásokon túllépett.
Mi is történt tulajdonképpen?
Semmi más, minthogy az Internet megoldotta a problémát. Csak beütjük a Geogle keresőbe a pornográfia, homo, leszbi, hetero, anál, kanál, orál stb. szavakat és máris elénk hozza a névvel, cimmel, email és telefonszámmal ellátott,videoklippes,fényképes,és rövid bemutatkozással kiegészített ajánlatokat. Csak egy kattintás az egérrel és percek alatt létrejön a kapcsolat. Megegyezünk az árban, időpontban és vagy nálam, vagy a partnernél találkozunk és mehet a páros, vagy csoportos, hetero, homo, leszbi avagy vegyes sexorgia. Magánlakáson, kényelmesen, meleg környezetben.
Ezáltal megszűnnek a futtatók (stricik), nem kell az államnak adót fizetni, mert a saját lakásomon a saját testemmel azt teszek, amit jónak látok. A Nett levette a törvényhozók válláról a New Yorki egyezmény felmondásának ódiumát. Annulálódott, elévült a rendelet is és a problémakör is. A fizetőképes keresletnek van Nett elérhetősége, tehát minden olajozottan működik.
Jó, jó-teszi fel a kérdés az örök kétkedő-, és mi lesz a csóró, utcán magát kínálókkal?
Mi lenne? A Munkanélküli Központba besétálnak, regisztárlatják magukat és elmennek egy ingyenes Internetes Tanfolyamra. Mire kiképzést kapnak, akkora annyit összeguberálnak a stricceléssel, hogy vesznek egy számítógépet, beköttetik a Chellot és mehet a bót! Ilyen egyszerű az egész. Vagy mégsem?