Arcomba üvölt az északi szél,
Elbújt a Nap is a hegyek mögé,
Farkasok dühöngve törnek elém,
Fájdalom üvölt, ó mit tettem én...

Arcomba üvölt az északi szél,
Testem már halott az lelkem még él,
Farkasok széttéptek, áztat a vér,
Kicsinyke gyermek egy életet kér...

Arcomba üvölt az északi szél,
Marcangolt tetem, ím ez lettem én;
Megérdemeltem, már lelkem sem él,
Nem adtam életet; kihúnyt a fény...

Nem üvölt arcomba északi szél,
Nem marnak farkasok tél éjjelén,
Nem sír a gyermek, hogy életet kér,
Oly régen borít és takar szemfödél...

2002.X.2.