Feltöltve: 2006-01-07 14:58:18
Megtekintve: 6062
Álomkép
Verőfényesen sütött a nap,
Mikor téged megláttalak.
Mint téli jégben a meleg fény,
Úgy sütötted be a szívem egészét.
Mint tavaszt rigó éneke,
Úgy bűvölted el a szívemet.
Mint hold és csillag némán álltunk,
A földet beragyogta csillogásunk.
Csöndben ültünk a boldogság kertjében,
Fényesség, ragyogás volt szívünkben.
Ajkunk szótlan volt,
De szívünk mindent elárult.
De most minden hirtelen,
Köddé válik előttem.
Csak álom volt talán-,
Melyből fölrázott a valóság!
Mikor téged megláttalak.
Mint téli jégben a meleg fény,
Úgy sütötted be a szívem egészét.
Mint tavaszt rigó éneke,
Úgy bűvölted el a szívemet.
Mint hold és csillag némán álltunk,
A földet beragyogta csillogásunk.
Csöndben ültünk a boldogság kertjében,
Fényesség, ragyogás volt szívünkben.
Ajkunk szótlan volt,
De szívünk mindent elárult.
De most minden hirtelen,
Köddé válik előttem.
Csak álom volt talán-,
Melyből fölrázott a valóság!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!