A varázslóarc túlráncosodott.
A háta mögött döglött táltosok.
S gőggel vitte egy roppant, déli nép
turbánján égő félhold idejét.

A tornyokon lófarkas tegnapok.
Nyüzsgő kalmárság. Jajduló rabok.
S az egyre hulló, tört szárnyakon át
szél hordta szét a müezzin szavát.

Gesztenyefák. Hallgatnak. Hallgatok.
A földi mennyben Abdurrahmanok.
Csaló szavak…de tört szárnyakon át,
ugye, hallod a müezzin szavát?!

/1992/