Feltöltve: 2005-12-14 01:32:12
Megtekintve: 6075
Hajléktalan az éjfélimisén
Ide csak melegedni jöttem
kinn hull a hó, s az éj hideg.
Ruhám kopott, hát tőlem itt is
elhúzódnak az emberek.
Az imákból már rég kikoptam
S a hangom is olyan rekedt
Itt ének száll feléd, s imádság
velük szárnyalni nem merek.
Régi imáim elfeledtem:
pedig nagyanyám oktatott
de itt a tömjénfüstös éjben
valami fájón felragyog.
Igen, hazudtam, loptam, ittam,
volt asszonyom, de elhagyott.
A gyermekem, ki tudja hol van?
Talán még él, talán halott.
Én nem kérek már semmi kincset:
Adtál, s elszórtam eleget
csak hadd maradjak itt a fényben,
s jusson nekem is szeretet.
kinn hull a hó, s az éj hideg.
Ruhám kopott, hát tőlem itt is
elhúzódnak az emberek.
Az imákból már rég kikoptam
S a hangom is olyan rekedt
Itt ének száll feléd, s imádság
velük szárnyalni nem merek.
Régi imáim elfeledtem:
pedig nagyanyám oktatott
de itt a tömjénfüstös éjben
valami fájón felragyog.
Igen, hazudtam, loptam, ittam,
volt asszonyom, de elhagyott.
A gyermekem, ki tudja hol van?
Talán még él, talán halott.
Én nem kérek már semmi kincset:
Adtál, s elszórtam eleget
csak hadd maradjak itt a fényben,
s jusson nekem is szeretet.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!