Feltöltve: 2020-08-05 12:24:02
Megtekintve: 5563
MACSKASZEMEK (Dr. Tóth Lászlóné emlékére)
Az Egyesület volt élete. S álma
még szebb, mikor macskaszem ragyogása
ott volt benne, és felfénylett a hűség
macskaszemekben, délceg gyönyörűség
nyávogásba, s csendbe rejtett világa, -
cicájával a világot bejárta,
beutazta, és könyvet is írt róla,
így lett, - számomra, - a Macskák Tudósa,
s színes lapjában hány cica jelent meg
példájaként az állatszeretetnek!
Az emberszem, s macskaszem bármily ablak,
a kérdések válasz nélkül maradnak
arról: honnan ember lélekvilága, -
s az állaté, s meddig közös a vágya?
Igen, bár furcsa: állatban is lélek,
kezdetleges bár, de szívig elérhet,
s emberállatban ösztönök szerelme
mint vihet embert rossz irányban, messze!
Hitt Istenben, macskákban, állatokban,
Teremtésben. Ily Hit sokakban ott van…
S ez a Hite nagyon is Tettig ért el!
Én mosolyogtam, bár hiszek Mesékben,
ha úgy Mesék: értő Szépségig érnek,
s egyesül bennük a Szív és a Lélek,
Gondolat, a Képzelet, és az Ösztön,
a sok Csoda. Itt. Ismeretlen Földön.
Macskaszemek múltból énrám is néznek.
Gyermekkorból. Mily Don Quijote lélek
volt a cicám! Azóta a Világnak
hány táján gonosz, szélmalmos varázslat!
Minden halál rossz. Hát az Örök Élet?
Ő hitte, de én ilyet hinni félek…
Büszke cicáját párszor én is láttam,
el-elsétált dús bútorú szobákban,
s bűvös szemével, ahogy reám nézett,
tükör múlt villantott fel messzeséget…
Minden halál rossz. Ismerős halála,
bár élünk még, kicsit halálunk álma,
s ha gazdi hal meg, hű állatszemekben
nagy hirtelen megjelenik az EMBER,
hisszük, nem hisszük, de nincs ott a MINDEGY,
s állatembernek Láthatatlan inthet,
az Embernek int állatszemből állat,
Embertelennek Emberség varázslat,
a Végtelenből int valami Véges:
- NE MONDD AZT: ÉRTED, AMÍG MEG NEM ÉRTED!
(2020)
Az illusztrációt DORA WIESZT készítette.
még szebb, mikor macskaszem ragyogása
ott volt benne, és felfénylett a hűség
macskaszemekben, délceg gyönyörűség
nyávogásba, s csendbe rejtett világa, -
cicájával a világot bejárta,
beutazta, és könyvet is írt róla,
így lett, - számomra, - a Macskák Tudósa,
s színes lapjában hány cica jelent meg
példájaként az állatszeretetnek!
Az emberszem, s macskaszem bármily ablak,
a kérdések válasz nélkül maradnak
arról: honnan ember lélekvilága, -
s az állaté, s meddig közös a vágya?
Igen, bár furcsa: állatban is lélek,
kezdetleges bár, de szívig elérhet,
s emberállatban ösztönök szerelme
mint vihet embert rossz irányban, messze!
Hitt Istenben, macskákban, állatokban,
Teremtésben. Ily Hit sokakban ott van…
S ez a Hite nagyon is Tettig ért el!
Én mosolyogtam, bár hiszek Mesékben,
ha úgy Mesék: értő Szépségig érnek,
s egyesül bennük a Szív és a Lélek,
Gondolat, a Képzelet, és az Ösztön,
a sok Csoda. Itt. Ismeretlen Földön.
Macskaszemek múltból énrám is néznek.
Gyermekkorból. Mily Don Quijote lélek
volt a cicám! Azóta a Világnak
hány táján gonosz, szélmalmos varázslat!
Minden halál rossz. Hát az Örök Élet?
Ő hitte, de én ilyet hinni félek…
Büszke cicáját párszor én is láttam,
el-elsétált dús bútorú szobákban,
s bűvös szemével, ahogy reám nézett,
tükör múlt villantott fel messzeséget…
Minden halál rossz. Ismerős halála,
bár élünk még, kicsit halálunk álma,
s ha gazdi hal meg, hű állatszemekben
nagy hirtelen megjelenik az EMBER,
hisszük, nem hisszük, de nincs ott a MINDEGY,
s állatembernek Láthatatlan inthet,
az Embernek int állatszemből állat,
Embertelennek Emberség varázslat,
a Végtelenből int valami Véges:
- NE MONDD AZT: ÉRTED, AMÍG MEG NEM ÉRTED!
(2020)
Az illusztrációt DORA WIESZT készítette.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!