Tegnap (2020. június 27-én, szombaton) a Facebook, a rajta levő írásaimból, mintegy tucatnyit úgy átalakított, hogy állítólag csak én nézhetem meg, más nem láthatja.

Nem tudhatom, hogy mi van a háttérben, megbolondulhatott a facebook gépe is, mint a Facebook egyik olvasója írta hozzászólásként, de lehetett szándékos cselekmény is a Facebook egyik munkatársa részéről.

A Facebook leugró panelrovatában jeleztem tiltakozásom, hiszen a Facebook címkéken az a szöveg, hogy „közösségi alapelvbe ütközik”, vagy „kéretlen hozzászólás”, nyugodtan kijelenthetem, nyilván nem helytálló a szóban forgó írásokra. Miként volna értelmezhető például az, mint „közösségi alapelvbe ütköző”, ha megírom az igazat: Trianon nem Trianonnal kezdődött? Meg is írtam, többször is. Nyilvánvalóan Trianon nem azzal kezdődött, hogy csak úgy megszületett, hanem előzményeivel szoros összefüggésben. Utóbbiak nélkül meg sem érthető. Nos, bármelyik Facebook „Trianonról másként vélekedő közösség” nyilván úgy tarthatja, hogy ez a véleményem az ő „közösségi alapelvével” nem találkozik, - de attól még az én véleményem ettől nem lesz indokolatlanná.

Hasonlóan nevetséges felfogás az én esetemben a „kéretlen tartalom” megjelölés. HA (!) valamelyik blog a Facebookon, saját blogján, a Facebookon törlési lehetőséget kapott, törölje. Törlés nélkül is kihagyhatja később, amikor a számára „érdekesebb” (illetve érdekeit szolgáló) hozzászólásokat közli csak. Ám ne a Facebook törölje csak úgy, indoklás nélkül!

Én, a polgári sajtószabadsággal megegyezően, nem kívánom mások véleményét töröltetni, továbbá minden írásom mindenki számára nyilvános, amíg írhatok, bárki bármit hozzászólhat, DE – kényes vagyok a szemekbe néző BECSÜLETRE!

A népbutítás természetes, hiszen az olyan, nem szép, érdekekből táplálkozik, amelyeket nem lehet kiküszöbölni, hozzátartozik a mai világhoz. Egyik leglényegesebb alkotóeleme.

Ám a polgári demokratikus társadalmi rend érdekei közé tartozik az is, hogy bizonyos emberi és szabadságjogok ne sérüljenek. Azok szava is érvényesülhessen, akik szembeszállnak a népbutítással, felhívják a világ, az emberiség szavát a veszélyekre. Utóbbit teszi például Ferenc pápa, - és nem csak hogy nem teszik a magyar egyházi vezetők, hanem éppen ezzel ellentétesen cselekszenek.

Itt jegyzem meg azt is, hogy az olyan hirdetések, amelyeknél „Hozzászólás” rovat nincsen, és a hirdető csak „lájkolást” kér, véleményem szerint kifogásolhatóak erkölcsileg, és arra a jogos gyanúra utalnak: az illető csak szavazógépezet akar a maga számára.

Nos, miként jönnek be a címbe az „ÖRDÖGÖK”?

Egyszer, még a 2014. évi magyarországi parlamenti választás kampányában, elhatároztam, hogy megírom a választóknak: miért célszerű a hazájuknak jót akaró, becsületes embereknek arra társadalmi-politikai irányzatra szavazniuk, amelynek ellenzékben levő pártjai, a mai nemzetközi helyzetben, közelebb vannak hazaszeretetükhöz, becsületükhöz, egy jobb polgári Magyarország kívánalmaihoz.

Vannak magyar közmondások, amelyek rámutatnak: ha jó nincs, akkor azt a jobbat kell választani, amelyik, ha nem is jó, de közelebb áll a jóhoz.

Így adtam egy kis írásnak némileg poétikus címet: Melyik ördögöt válasszuk? A cím egy angol közmondásra céloz.

Azt máig sem értem, hogy ez az ártatlan írás, amelyik most is megtalálható az interneten, de nem írom ide az internetes címét, miért váltott akkor olyan nagy dühöt a Facebook valamelyik munkatársa részéről. A Facebookon törölték.

A Facebooknál akkor is tiltakoztam, mint most. Erre nem kaptam választ. Megírtam viszont az esetet „Mit akarnak az ördögeimtől?” címmel. Ez sokáig fent volt a Facebookon, és még most is fent van, - de nem tudom, hogy a Facebook csak nekem engedélyezi-e olvasását, vagy más is láthatja. Én láthatom, ellenőriztem. Ám nem magamnak írtam!

Sok mindenről szó van fenti írásomban („Mit akarnak az ördögeimtől?”), még az is, pontokba szedetten, hogy szerintem miért nem voltak valóban „demokratikusak”, a polgári demokrácia mértékei szerint sem, a FIDESZ-KDNP uralom parlamenti választásai az utóbbi tíz évben. Többen megírták ezt, de mindmáig nem eléggé hangsúlyosan.

Azt a másik „ördögös” írást, 2019-ben ezzel zártam:

„Nem vitatom, hogy a jelenlegi magyarországi helyzetben a FACEBOOK az, amelyik nagyobbrészt betartja a szólás- és sajtószabadságot, bár egyes rajta levő irodalmi fórumok vezetése nem, de ezekre a facebook regisztráltja nem is szorul rá.

Mégis, mivel nem mindenki az internet és az informatika tudósa, célszerűbbnek látom a követezőket, akár megfogadja ezt a FACEBOOK üzemeltetője (tulajdonosa), akár nem:

1.) A FACEBOOKnak legyen jól megtalálható címe, szerkesztésének megnevezése, elérhetősége, e-mail címe.
2.) HA a FACEBOOK MUNKATÁRSA zárolni akar (vagy zárol) egy önálló bejegyzést (a hozzászólások nem feltétlenül tartoznak ide), AKKOR a leugró panelüzeneten legyen rajta: a.) egészen KONKRÉTEN MIT kifogásolna és MIÉRT, sőt, az illető munkatárs internetes nevével is jelölje magát).
3.) HA az önálló bejegyzés SZERZŐJE a blokkolással nem ért egyet, erre egyszerűen megtalálható VÁLASZLEHETŐSÉG legyen.”
No és kapjon is olyan választ, teszem most hozzá, amellyel tud mit kezdeni!

Több becsület kell a világban, - a világnak, az emberiségnek! A nyilvános fórumok ebben sokat segíthetnének! (Ez nem csak a Facebookra vonatkozik, Magyarországon véleményem szerint nagyon beszűkült szerint a sajtószabadság).

Több szemekbe néző, bátor szó kell, kimondottan és leírtan, nem álnevek mögé bújó sunyiság, és, ha valaki valamit véleményként leír, azzal nem kötelező egyetérteni másoknak, de, ha az illető vállalja azt, amit írt, legyen világos, hogy mivel vádolják valójában.

Továbbá nyilvánossá tehesse válaszát!

(2020)

A képen:
Az ördög ábrázolása, egy 14. századi arab kézirat illusztrációja a gonoszról, forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a1/Kitab_al-Bulhan_--_devil.jpg