Feltöltve: 2020-06-27 11:15:33
Megtekintve: 7685
Tényleg szörnyű vád?
Ezekben a márciusi napokban (március idusa már közel) "szörnyű vádként" emlegetik, hogy egy gazdasági főpárt pénzember szerint egy hatalomban levő fő-főpolitikus ügynök (csúnya szóval besúgó) volt a huszadik század második felének társadalmi rendszerében, Magyarországon.
Utóbbinak szörnyű vádként való emlegetése nevetséges, és ostobaságra (vagy érdek szülte rosszindulatra) valló. Ha valaki a magyar (vagy a világ-) történelemre akár egy pillantást vetne, akkor látná: megszokott dolog, hogy egy társadalmi rend megváltozásakor tömegessé válik az - érdekek vezette - hisztéria, és a felszínen minden rosszat, kígyót-békát kiáltanak a múltra, össze-vissza hazudoznak. Ilyenkor az "ügynökök", "kémek" is, ha múltjukra fény derül, esetleg megjárják (ha az új társadalmi rend nem használja fel őket, nem építi be saját rendszerébe).
Informátorokra, hírszerzőkre (csúnyább szavakkal besúgókra, kémekre) minden múltbeli és jelenbeli társadalmi rendnek szüksége volt, van. Megítélésük - értelmesen, igazságosan, ami, persze, nem várható el az érdekek bonyolult összefüggésében - erkölcsileg attól függhetne: milyen célokért és milyen körülmények között tevékenykedtek, mit tettek valójában? Az ország érdekét, vagy kárát szolgálták elsősorban?
Nos, sokszor írtam már erről, tréfás-komolyan is, többek között a hazai ügynöktörvényről, úgy 2005 táján, lehet, hogy előbb, de nehéz volna megkeresnem az írás születésének pontos idejét (interneten: http://www.harmonet.hu/psziche/6658-aprocska-tunodesek-ugynoktorveny.html). Mások is írtak erről, sokan, persze, ők is hiába, mert igen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a múlt számos részlete (legtöbb részlete) homályban maradjon. Kiknek az érdeke is? Nos, ez legyen egy kis gondolkoztató feladat azoknak, akik esetleg idetévednek..
Egy szó, mint száz: ha egy politikus, főpolitikus, közszereplő, vagy bárki az elmúlt rendszerben ügynök volt, az önmagában nem lehet még erkölcsi vád alapja sem. Önmagában. Nem szép dolog, persze, ha ezt az első közéleti fellépésénél esetleg elfelejtette megemlíteni, de a kérdés inkább mégis az: mit csinált akkor valójában?
Ady Endre egyik verse jut eszembe:
"Hajh, Alföldre lenyargalt,
Szűk, vén fejű magyar nép,
Be elmultak a multak
S lovaid kisántultak." (Gőzösről az Alföld)
Nos, a múltak elmúltak-e?
Sajnos, a huszadik század első feléből a múlt, a tömegek által meg nem értetten, egy szűk réteg által pedig - saját érdekében - ravaszul felhasználtan, nagyon is érződik. Utóbbi miatt sikerül elfedni, leplezni még most is az erkölcsileg - minimális erkölcsi érzék mellett is! - elítélendő valóságot, a Magyarországot, a magyarok többségét ért sok kárt, gyakorta nagyon primitív nacionalista jelszavakkal. Magyarkodó jelszavakkal, - a magyarság, a haza ellen.
Elfedni többek között azt is, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyik most az egyik nagy korrupciós botrányt vizsgálja Magyarországon, valószínűleg, ha ereje volna hozzá, tréfás-komolyan szólva, akár tartósan itt vendégeskedhetne, elég munkája akadna! No és azok a bűnügyek, amelyekről az elmúlt években, évtizedekben a híradások szóltak, és amelyekben, évek sora után, még mindig nincs tisztánlátás… Miért is nincsen? El kellene gondolkodniuk rajta azoknak, akik valóban szeretik, saját érdekeiken túlmenően, hazájukat is…
A mostani bankbotrányoknak is sok olyan előzménye volt (a tömegek oly gyorsan felejtenek!), amelyek időben felhívhatták volna a figyelmet a bajokra: erkölcsiekre, jogi hiányosságokra, intézkedések elmaradására egyaránt. 1992-ben írtam Gazfickók c. versemben:
Játssza a kártyás fő okost
a képernyőn, majd ellohol.
Újabb bankot "konszolidál"...
...vagy saját zsebbe átpakol?!
Szeme fekete pörgettyű.
Forog az önző érdeken.
Neki az ország semmi más:
hazárdjáték-játékterem.
Így volt... úgy volt... Csak hazudik
arcátlanul sokat, nagyot.
Deresen is a deresen
érdemelne - ötvenhatot!
A Nagy Ravasz mellébeszél.
Már a fülek mellé talán:
egyre többen kiismerik
a pofátlanság piacán.
Ám jő a Nagy Kaméleon.
Rókanyája beandalog...
...s olykor az ajtót csapja be,
aki egy népet becsapott.
Ha valaki a múlt társadalmi rendszerben ügynök volt, fontos arról is tudomással bírni. Ám közben, e felé a "médiasiker" felszín felé tologatva a dolgot, nem volna célszerűbb látóbb szemmel nézni meg: akár ügynök volt valaki a múltban, akár nem, az utóbbi években, és az 1989-es rendszerváltás után miben, mit ügyködött?
(2015)
(Az ÁLMOK, TÁJAK, EMBEREK c. netnaplóból.)
A képen:
Mata Hari kivégzése 1917-ben, according to author Russell Warren Howe, it is indeed a reconstruction for the movie, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mata_Hari_(t%C3%A1ncosn%C5%91)#/media/Fájl:The_Execution_of_Mata_Hari_in_1917.jpg
Utóbbinak szörnyű vádként való emlegetése nevetséges, és ostobaságra (vagy érdek szülte rosszindulatra) valló. Ha valaki a magyar (vagy a világ-) történelemre akár egy pillantást vetne, akkor látná: megszokott dolog, hogy egy társadalmi rend megváltozásakor tömegessé válik az - érdekek vezette - hisztéria, és a felszínen minden rosszat, kígyót-békát kiáltanak a múltra, össze-vissza hazudoznak. Ilyenkor az "ügynökök", "kémek" is, ha múltjukra fény derül, esetleg megjárják (ha az új társadalmi rend nem használja fel őket, nem építi be saját rendszerébe).
Informátorokra, hírszerzőkre (csúnyább szavakkal besúgókra, kémekre) minden múltbeli és jelenbeli társadalmi rendnek szüksége volt, van. Megítélésük - értelmesen, igazságosan, ami, persze, nem várható el az érdekek bonyolult összefüggésében - erkölcsileg attól függhetne: milyen célokért és milyen körülmények között tevékenykedtek, mit tettek valójában? Az ország érdekét, vagy kárát szolgálták elsősorban?
Nos, sokszor írtam már erről, tréfás-komolyan is, többek között a hazai ügynöktörvényről, úgy 2005 táján, lehet, hogy előbb, de nehéz volna megkeresnem az írás születésének pontos idejét (interneten: http://www.harmonet.hu/psziche/6658-aprocska-tunodesek-ugynoktorveny.html). Mások is írtak erről, sokan, persze, ők is hiába, mert igen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a múlt számos részlete (legtöbb részlete) homályban maradjon. Kiknek az érdeke is? Nos, ez legyen egy kis gondolkoztató feladat azoknak, akik esetleg idetévednek..
Egy szó, mint száz: ha egy politikus, főpolitikus, közszereplő, vagy bárki az elmúlt rendszerben ügynök volt, az önmagában nem lehet még erkölcsi vád alapja sem. Önmagában. Nem szép dolog, persze, ha ezt az első közéleti fellépésénél esetleg elfelejtette megemlíteni, de a kérdés inkább mégis az: mit csinált akkor valójában?
Ady Endre egyik verse jut eszembe:
"Hajh, Alföldre lenyargalt,
Szűk, vén fejű magyar nép,
Be elmultak a multak
S lovaid kisántultak." (Gőzösről az Alföld)
Nos, a múltak elmúltak-e?
Sajnos, a huszadik század első feléből a múlt, a tömegek által meg nem értetten, egy szűk réteg által pedig - saját érdekében - ravaszul felhasználtan, nagyon is érződik. Utóbbi miatt sikerül elfedni, leplezni még most is az erkölcsileg - minimális erkölcsi érzék mellett is! - elítélendő valóságot, a Magyarországot, a magyarok többségét ért sok kárt, gyakorta nagyon primitív nacionalista jelszavakkal. Magyarkodó jelszavakkal, - a magyarság, a haza ellen.
Elfedni többek között azt is, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyik most az egyik nagy korrupciós botrányt vizsgálja Magyarországon, valószínűleg, ha ereje volna hozzá, tréfás-komolyan szólva, akár tartósan itt vendégeskedhetne, elég munkája akadna! No és azok a bűnügyek, amelyekről az elmúlt években, évtizedekben a híradások szóltak, és amelyekben, évek sora után, még mindig nincs tisztánlátás… Miért is nincsen? El kellene gondolkodniuk rajta azoknak, akik valóban szeretik, saját érdekeiken túlmenően, hazájukat is…
A mostani bankbotrányoknak is sok olyan előzménye volt (a tömegek oly gyorsan felejtenek!), amelyek időben felhívhatták volna a figyelmet a bajokra: erkölcsiekre, jogi hiányosságokra, intézkedések elmaradására egyaránt. 1992-ben írtam Gazfickók c. versemben:
Játssza a kártyás fő okost
a képernyőn, majd ellohol.
Újabb bankot "konszolidál"...
...vagy saját zsebbe átpakol?!
Szeme fekete pörgettyű.
Forog az önző érdeken.
Neki az ország semmi más:
hazárdjáték-játékterem.
Így volt... úgy volt... Csak hazudik
arcátlanul sokat, nagyot.
Deresen is a deresen
érdemelne - ötvenhatot!
A Nagy Ravasz mellébeszél.
Már a fülek mellé talán:
egyre többen kiismerik
a pofátlanság piacán.
Ám jő a Nagy Kaméleon.
Rókanyája beandalog...
...s olykor az ajtót csapja be,
aki egy népet becsapott.
Ha valaki a múlt társadalmi rendszerben ügynök volt, fontos arról is tudomással bírni. Ám közben, e felé a "médiasiker" felszín felé tologatva a dolgot, nem volna célszerűbb látóbb szemmel nézni meg: akár ügynök volt valaki a múltban, akár nem, az utóbbi években, és az 1989-es rendszerváltás után miben, mit ügyködött?
(2015)
(Az ÁLMOK, TÁJAK, EMBEREK c. netnaplóból.)
A képen:
Mata Hari kivégzése 1917-ben, according to author Russell Warren Howe, it is indeed a reconstruction for the movie, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mata_Hari_(t%C3%A1ncosn%C5%91)#/media/Fájl:The_Execution_of_Mata_Hari_in_1917.jpg
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!