Feltöltve: 2020-05-19 14:33:02
Megtekintve: 6550
Három tudós, három macska
Hol volt, hol nem, volt három tudós, aki együtt lakott egy háromszobás házban, három macskával. A tudósok testvérek voltak: Kacskaringós Mátyás, Pál és János.
Testvérek voltak a cicák is: Egérutánugró Zebulon, Ferdinánd és Aladár.
Azt mondta Egérutánugró Zebulon a másik két cicának:
- Ma azért nem fogtunk egeret, mert az egér nem jött ki a lyukból!
Ferdinánd cica azonban úgy vélte, hogy más az egértelenség oka:
- Azért nem kaptunk el ma egeret, mert az egér kibújt a lyukból, és elment a házból!
Aladár nem osztotta sem Zebulon, sem pedig Ferdinánd véleményét:
- A mai egérfogó balszerencsénk oka: az egér kibújt a lyukból, de nem ment ki a házból, hanem elbújt valahol!
Ezen kissé összevitáztak, de Zebulon így szólt:
- Ott van a sarokban egy zsák dió. Az egér szereti a diót. Döntsük meg a zsákot, hadd guruljon szerteszét a sok dió! Az egér, amelyik nem bújt ki a lyukból, meghallja a diócsörgést, kibújik, lyukat rág az egyik dión, a rágcsálásra felfigyelünk, elkapjuk!
Ferdinánd cica is helyeselte a zsákból a diók kiszabadítását, csak ezt másképpen okolta meg:
- Igen döntsük meg a zsákot, hadd guruljon szerteszét a sok dió! Az egér, amelyik kibújt a lyukból, és kiszaladt a házból, meghallja a diócsörgést, visszajön, lyukat rág az egyik szem dión, a rágcsálásra felfigyelünk, elkapjuk!
Aladár is hasonlóképpen vélekedett, csak az egér és a dió találkozását gondolta másképpen:
- Jó ötlet! Az egér, amelyik kibújt a lyukból, és elbújt a házban, meghallja a diócsörgést, kibújik rejtekhelyéből, megkeresi a diószemeket, lyukat rág az egyik szem dión, a rágcsálásra felfigyelünk, és máris miénk az egerecske!
Nagy nehezen eldöntötték a zsákot. Szerteszét gurult a sok dió. Füleltek. Az egér azonban nem rágcsálta a diót.
Ismét fellángolt a vita: miért nem rágcsálja a diót az egér?
- ..mert a lyukban maradt! - vélte Zebulon.
- ..mert kibújt a lyukból és kiszaladt a házból! - szögezte le Ferdinánd.
- ..mert kibújt a lyukból és elbújt valahol a házban! - nyávogta Aladár.
A cicák végül mit tehettek? Leültek, füleltek tovább.
Egyszer csak mit hallottak?
Egér rágcsálta a diót.
Ugyanakkor mit hallottak még?
Kulcs fordult a zárban. Hazajött a három tudós: Kacskaringós Mátyás, Pál és János.
Az egér rágcsálása abbamaradt, a tudósok jajgatása elkezdődött.
Miért?
Amikor az elgurult diószemekre léptek, cipőtalpuk megcsúszott rajtuk. Mátyás a fenekét, Pál a hátát, János a fejét ütötte meg, amikor elesett a diószemeken.
Ki szenvedett nagyobb kárt?
Mátyás szerint ő, mert akinek fáj a feneke, az feljajdul, ha leül, már pedig neki minden nap háromszor asztalhoz kell ülnie: reggelihez, ebédhez, vacsorához.
Pál szerint ő, mert akinek fáj a háta, az felszisszen, ha le kell feküdnie, márpedig minden este le kell neki feküdnie.
János szerint ő, mert a fejben fészkel az agy, a tudós az agyával dolgozik, és milyen tudós az, aki nem használja az agyát?
Ki nem szenvedett kárt, sőt, haszna lett a napból?
A három cica, mert gazdáik hoztak nekik hurkát, kolbászt, abból a disznótorból, ahol voltak.
Az egérke, mert elterelődött róla a figyelem, és bár az elgurult diószemeket a tudósok nagyjából összesöpörték, azért maradt belőle a szekrények, ágyak alatt.
A jóllakott cicák éjjel nem indultak egérvadászatra, így a kis cincogó vidáman eszegethette a dióbelet.
A tudósok később a népet oktató bölcs mondásokat írtak a diószemekről.
Mátyás ezt körmölte le egy sajtpapírra:
- TALPAD ALATT DIÓSZEMEKET MEGBÁNHAT MAJD BECSES FENEKED!
Pál ezt írta fel a kéménybe korommal:
- DIÓN, HA JÁRSZ, VIGYÁZZ, HÁTHA LELHETSZ ZSUPPSZ!-RA, S FÁJÓS HÁTRA!
János még rátett egy lapáttal két testvére észteljesítményére, mert a kertben lustálkodó nagy kőre ezt karcolta:
- AKI TALPA ALATT DIÓSZEMET LEL, ANNÁL HELYÉN LEGYEN NAGYON AZ A FEJ: TOVÁBB NE IS LÉPJEN ÁM FEJETLENÜL, MERT AKKOR FEJÉRE FÁJÓ PÚP KERÜL!
No, annyi bizonyos, hogy érdemes megnéznetek, jó előre: hová léptek, mire léptek..
Az illusztrációt DORA WIESZT készítette.
Testvérek voltak a cicák is: Egérutánugró Zebulon, Ferdinánd és Aladár.
Azt mondta Egérutánugró Zebulon a másik két cicának:
- Ma azért nem fogtunk egeret, mert az egér nem jött ki a lyukból!
Ferdinánd cica azonban úgy vélte, hogy más az egértelenség oka:
- Azért nem kaptunk el ma egeret, mert az egér kibújt a lyukból, és elment a házból!
Aladár nem osztotta sem Zebulon, sem pedig Ferdinánd véleményét:
- A mai egérfogó balszerencsénk oka: az egér kibújt a lyukból, de nem ment ki a házból, hanem elbújt valahol!
Ezen kissé összevitáztak, de Zebulon így szólt:
- Ott van a sarokban egy zsák dió. Az egér szereti a diót. Döntsük meg a zsákot, hadd guruljon szerteszét a sok dió! Az egér, amelyik nem bújt ki a lyukból, meghallja a diócsörgést, kibújik, lyukat rág az egyik dión, a rágcsálásra felfigyelünk, elkapjuk!
Ferdinánd cica is helyeselte a zsákból a diók kiszabadítását, csak ezt másképpen okolta meg:
- Igen döntsük meg a zsákot, hadd guruljon szerteszét a sok dió! Az egér, amelyik kibújt a lyukból, és kiszaladt a házból, meghallja a diócsörgést, visszajön, lyukat rág az egyik szem dión, a rágcsálásra felfigyelünk, elkapjuk!
Aladár is hasonlóképpen vélekedett, csak az egér és a dió találkozását gondolta másképpen:
- Jó ötlet! Az egér, amelyik kibújt a lyukból, és elbújt a házban, meghallja a diócsörgést, kibújik rejtekhelyéből, megkeresi a diószemeket, lyukat rág az egyik szem dión, a rágcsálásra felfigyelünk, és máris miénk az egerecske!
Nagy nehezen eldöntötték a zsákot. Szerteszét gurult a sok dió. Füleltek. Az egér azonban nem rágcsálta a diót.
Ismét fellángolt a vita: miért nem rágcsálja a diót az egér?
- ..mert a lyukban maradt! - vélte Zebulon.
- ..mert kibújt a lyukból és kiszaladt a házból! - szögezte le Ferdinánd.
- ..mert kibújt a lyukból és elbújt valahol a házban! - nyávogta Aladár.
A cicák végül mit tehettek? Leültek, füleltek tovább.
Egyszer csak mit hallottak?
Egér rágcsálta a diót.
Ugyanakkor mit hallottak még?
Kulcs fordult a zárban. Hazajött a három tudós: Kacskaringós Mátyás, Pál és János.
Az egér rágcsálása abbamaradt, a tudósok jajgatása elkezdődött.
Miért?
Amikor az elgurult diószemekre léptek, cipőtalpuk megcsúszott rajtuk. Mátyás a fenekét, Pál a hátát, János a fejét ütötte meg, amikor elesett a diószemeken.
Ki szenvedett nagyobb kárt?
Mátyás szerint ő, mert akinek fáj a feneke, az feljajdul, ha leül, már pedig neki minden nap háromszor asztalhoz kell ülnie: reggelihez, ebédhez, vacsorához.
Pál szerint ő, mert akinek fáj a háta, az felszisszen, ha le kell feküdnie, márpedig minden este le kell neki feküdnie.
János szerint ő, mert a fejben fészkel az agy, a tudós az agyával dolgozik, és milyen tudós az, aki nem használja az agyát?
Ki nem szenvedett kárt, sőt, haszna lett a napból?
A három cica, mert gazdáik hoztak nekik hurkát, kolbászt, abból a disznótorból, ahol voltak.
Az egérke, mert elterelődött róla a figyelem, és bár az elgurult diószemeket a tudósok nagyjából összesöpörték, azért maradt belőle a szekrények, ágyak alatt.
A jóllakott cicák éjjel nem indultak egérvadászatra, így a kis cincogó vidáman eszegethette a dióbelet.
A tudósok később a népet oktató bölcs mondásokat írtak a diószemekről.
Mátyás ezt körmölte le egy sajtpapírra:
- TALPAD ALATT DIÓSZEMEKET MEGBÁNHAT MAJD BECSES FENEKED!
Pál ezt írta fel a kéménybe korommal:
- DIÓN, HA JÁRSZ, VIGYÁZZ, HÁTHA LELHETSZ ZSUPPSZ!-RA, S FÁJÓS HÁTRA!
János még rátett egy lapáttal két testvére észteljesítményére, mert a kertben lustálkodó nagy kőre ezt karcolta:
- AKI TALPA ALATT DIÓSZEMET LEL, ANNÁL HELYÉN LEGYEN NAGYON AZ A FEJ: TOVÁBB NE IS LÉPJEN ÁM FEJETLENÜL, MERT AKKOR FEJÉRE FÁJÓ PÚP KERÜL!
No, annyi bizonyos, hogy érdemes megnéznetek, jó előre: hová léptek, mire léptek..
Az illusztrációt DORA WIESZT készítette.

Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!