Maradj velem, hitednek adj reményt!
A nagy világot űzzed el, ha csörtet!
Ne less mihaszna görcsök adta fényt,
mi örvénylik éjben, s romba dönthet.
Utad végén osonsz, hát ülj le mellém!
Vad éj ha vitt, őszre pont elveszett.
Maradj, ne lépjél! Védd magad, s leszel még
maholnap, kit látnának istenek.
Ha most alább hagyod, dugig betörsz,
elillan álmod, és kifogy dalod.
Kivánj te tiszta harsonát, s köszönts
tavaszt, mi őszre adhat éjt, s napot.

Borulj elém, s kivánj mit adhatok!
Érted ragyognék itt, mint Hold ragyog.