Költők között is oly ritka a Költő!
Nem nagyság miatt: kis költő is lehet
versekkel naggyá, - úgy, hogy, igazat szól,
s szeret Világot, Hazát, Nemzetet.

Figyeld! Nagy Költő e sorrendet tartja,
mert Világ után legyen ott a Haza:
negyvennyolcban is a Világ segített, -
Pesten ott volt Párizs, s Bécs igaza.

Ha nem lett volna Párizs és Bécs Tette, -
talán lett volna Pesten forradalom?
S ha lett volna is, mi lett volna sorsa?
Költő! Vers-szíved dobog. Hallgatom.

Háromszínű csak úgy lehet szabad, ha
piros zászlókat is küld az a Világ, -
nélkülük tolvaj kalmárok eladnak
mindent, - egy népet, nemzetet, Hazát!

Rád gondolok, Költő, - Te ezt megírtad,
de színlel hamis kokárdák rossz hada.
S egy hegyes tájon, sötét szégyen-éjben
hol Bem apó gyönyörű Csillaga?

Piros zászlók nélkül nincsen Szabadság.
Te tudtad, Költő! Ma ezt ki tudja még?
Szépség-eszméd a nemzet, ha felejti,
e táj már nem más: szomorú vidék.

(2020)

A képen:
Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840-es évek), forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Egy_gondolat_b%C3%A1nt_engemet#/media/F%C3%A1jl:Orlai-petofi1.jpg