Feltöltve: 2020-02-20 15:57:35
Megtekintve: 5667
A kutya, meg a tél
Van egy közmondás: „Nem eszi meg a kutya a telet”. Sokszor eszembe jutott ez, és el-eltűnődtem: miért a kutyát említi? Igaz, a kutya sok mindent megeszik… Persze, a mondás igazából nem korholóan említi a kutyát, csak leszögezi a tényt. Azt mondja: a tél mindig megjön.
A telet olyan nagyon nem is szeretem, igaz, szépek a havas tájak, de hamar arra gondolok: sokan megfagynak, vagy, ha nem is fagy meg valaki, akkor is igen kellemetlen a nagy hideg. Meg a bőr a kiálló testrészeken annyira sérülhet a fagytól, hogy utána gyógykezelést kíván, és a gyógyuló bőr erősen, fájóan viszket. Ezt is átéltem gyermekkorban, ecsetelni kellett, az ecsetelés megkínzott. Máskor meg volt egy báránybőr bundám, egy ideig, az is még iskoláskoromban, igen jó volt hideg teleken, fűtött, mint a kályha, de, ha megenyhült az idő, akkor nem lehetett kibírni a fejen a kucsmát, viszketett alatta a bőr, de a bunda maga is utálatosan meleggé lett.
A hó szép, de hamar meg lehet unni. Még költői szépségét is.
Írtam, persze, télről, havas tájakról is, sokszor (Hó és álom - https://www.poet.hu/vers/202932, HÓ-ÁLMÚ CSILLAG - https://www.mek.oszk.hu/03200/03222/html/99.htm, Ahogyan a hó hallgatott… - https://www.mek.oszk.hu/03200/03222/html/107.htm). Tréfás-komolyan prózában is írtam erről, és – mivel még csak február vége felé tartunk – akár a márciusi hó is bekövetkezhet ebben a mostani, 2020-as „téli tavaszban” (Márciusi hó - https://www.harmonet.hu/psziche/8744-lelkes-miklos-marciusi-ho.html).
Út c. versem még egy másik télben írtam, 1980-ban jelent meg egy antológiában, de van internetes címe is későbbről (ÚT - https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=3970). Emlék, ami Feleségemhez is kötődik.
Ez a mostan tél hasonlít a mostani magyar társadalomhoz. Tavasz van a télben. Nem tudom, hogy az éghajlatváltozás, a felmelegedés hatása ez, de könnyen meglehet.
Nem a kemény tél hiányzik nekem, az nem, de gyanúsan méregetem ezt az évszakot. Hamisnak érzem. Lehet, hogy ez is bajt hoz, mint sok hamisság, mert talán hiányozni fog a hó, mint csapadék, és ez a tél becsapja a természetet. Növényeket, állatokat, - és az embereket is. A becsapott léggyel személyesen is találkoztam (A becsapott légy - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46928).
Ebben a mostani álságos „téli tavaszban” összeolvad a hamis tél és a hamis társadalom (AMIKOR A TÉL TAVASZT… - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46980, Még tart a télben… - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46987).
Hiányzik, nagyon, az a szépség-szerető nép, amely 1989 előtt még itt volt, de eltűnt, elvitte egy gonosz varázslat, amit úgy hívnak: ellenforradalom. Egy erkölcsileg és gazdaságilag tönkretett Magyarország áll most előttünk, nagyrészt a FIDESZ-KDNP tettei nyomán, markukba röhögő gazdagokkal és nélkülöző szegényekkel, szomorú ország ez, és helyzete újabb tragédiákat ígér.
1989 előtt egy erkölcsileg sokkal jobb társadalom volt Magyarországon (Nem volt nehéz - https://www.poet.hu/vers/126622). Nosztalgia az, amit Évszakok számadása c. versemben is megírtam (Évszakok számadása - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46978), de nemes nosztalgia. Többet kellene tenni egy jobb polgári Magyarországért (MAGYARORSZÁG ÚTJA – 2020 - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46961).
Az írástudó felelőssége az, hogy figyelmeztessen az igazságra, a veszélyekre. Mindenkit. Amennyire erre lehetősége van. Hamis tavaszban és hamis társadalom is meg kell őrizni küzdésünket a jobbért, szebbért, igazságosabbért, emberségesebbért (NEHÉZ IDŐKBEN - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46971, Az intő szót… - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46982).
(2020)
Illusztráció: Pixabay.
A telet olyan nagyon nem is szeretem, igaz, szépek a havas tájak, de hamar arra gondolok: sokan megfagynak, vagy, ha nem is fagy meg valaki, akkor is igen kellemetlen a nagy hideg. Meg a bőr a kiálló testrészeken annyira sérülhet a fagytól, hogy utána gyógykezelést kíván, és a gyógyuló bőr erősen, fájóan viszket. Ezt is átéltem gyermekkorban, ecsetelni kellett, az ecsetelés megkínzott. Máskor meg volt egy báránybőr bundám, egy ideig, az is még iskoláskoromban, igen jó volt hideg teleken, fűtött, mint a kályha, de, ha megenyhült az idő, akkor nem lehetett kibírni a fejen a kucsmát, viszketett alatta a bőr, de a bunda maga is utálatosan meleggé lett.
A hó szép, de hamar meg lehet unni. Még költői szépségét is.
Írtam, persze, télről, havas tájakról is, sokszor (Hó és álom - https://www.poet.hu/vers/202932, HÓ-ÁLMÚ CSILLAG - https://www.mek.oszk.hu/03200/03222/html/99.htm, Ahogyan a hó hallgatott… - https://www.mek.oszk.hu/03200/03222/html/107.htm). Tréfás-komolyan prózában is írtam erről, és – mivel még csak február vége felé tartunk – akár a márciusi hó is bekövetkezhet ebben a mostani, 2020-as „téli tavaszban” (Márciusi hó - https://www.harmonet.hu/psziche/8744-lelkes-miklos-marciusi-ho.html).
Út c. versem még egy másik télben írtam, 1980-ban jelent meg egy antológiában, de van internetes címe is későbbről (ÚT - https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=3970). Emlék, ami Feleségemhez is kötődik.
Ez a mostan tél hasonlít a mostani magyar társadalomhoz. Tavasz van a télben. Nem tudom, hogy az éghajlatváltozás, a felmelegedés hatása ez, de könnyen meglehet.
Nem a kemény tél hiányzik nekem, az nem, de gyanúsan méregetem ezt az évszakot. Hamisnak érzem. Lehet, hogy ez is bajt hoz, mint sok hamisság, mert talán hiányozni fog a hó, mint csapadék, és ez a tél becsapja a természetet. Növényeket, állatokat, - és az embereket is. A becsapott léggyel személyesen is találkoztam (A becsapott légy - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46928).
Ebben a mostani álságos „téli tavaszban” összeolvad a hamis tél és a hamis társadalom (AMIKOR A TÉL TAVASZT… - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46980, Még tart a télben… - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46987).
Hiányzik, nagyon, az a szépség-szerető nép, amely 1989 előtt még itt volt, de eltűnt, elvitte egy gonosz varázslat, amit úgy hívnak: ellenforradalom. Egy erkölcsileg és gazdaságilag tönkretett Magyarország áll most előttünk, nagyrészt a FIDESZ-KDNP tettei nyomán, markukba röhögő gazdagokkal és nélkülöző szegényekkel, szomorú ország ez, és helyzete újabb tragédiákat ígér.
1989 előtt egy erkölcsileg sokkal jobb társadalom volt Magyarországon (Nem volt nehéz - https://www.poet.hu/vers/126622). Nosztalgia az, amit Évszakok számadása c. versemben is megírtam (Évszakok számadása - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46978), de nemes nosztalgia. Többet kellene tenni egy jobb polgári Magyarországért (MAGYARORSZÁG ÚTJA – 2020 - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46961).
Az írástudó felelőssége az, hogy figyelmeztessen az igazságra, a veszélyekre. Mindenkit. Amennyire erre lehetősége van. Hamis tavaszban és hamis társadalom is meg kell őrizni küzdésünket a jobbért, szebbért, igazságosabbért, emberségesebbért (NEHÉZ IDŐKBEN - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46971, Az intő szót… - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46982).
(2020)
Illusztráció: Pixabay.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!