Ország még ez az ország?
A lelkekben romok…
Magyar magyarnak rosszat, -
új Mohácsot hozott!

A magyart tönkretenni
nem kell tatár, török,
s más náció, sötétség
úr itt, két fény között,

melyek jönnek, kigyúlnak,
ha hozza a világ,
de középkor-sötétség
máris átkot kiált

a szépre és igazra.
Kinek kell itt a fény?
Szaval butító vakság
Tolvajok Ünnepén…

Ez az ország nem Ország, -
itt láthat, aki lát,
hányingert keltő tájat,
mocskot, Okádiát.

Itt az értelem nem kell, -
minek is kellene?
Öntelt szájakból ömlik
rút hazugság-mese.

Itt annyi magyar gyáva,
itt oly „nemzeti lét”:
semmi el nem takarja
e táj sok szégyenét!

Itt magyar cigány ellen
uszít magyar cigány,
s tragédiás nevetség
röhécsel önmagán.

Itt most a Senki, - Isten,
s képzelt Isten sehol,
s hamis papság Kereszttel,
s vidul halotti tor…

Itt vad ösztönök győznek,
és hoznak egyre bút,
s egy csőcselék magasztal
volt világháborút, -

s készít, titokban, újat?
Sok minden meglehet,
amikor hatalomban
az embertelenek!

Ó, igen, volt ilyen már!
Donhoz küldött merész
húzással hadat jelkép:
egy lovas tengerész.

Jelkép volt – önmagában,
de ma is menteget
múltat sátán-valóság,
melyen horogkereszt.

S habár most meglapul még,
holnap tán harcra hív…
Magyar csőcselék tette
trónjára Szálasit!

Olyan ország nem ország,
hol becsület halott, -
nézzetek magatokba
mind, mai magyarok!

Múltból is rossz jelenbe
mennyi szégyen jön át!
Te nem látod, magyarság?!
S nem látja a világ?

(2020)

A képen:
Szálasi Ferenc az 1944. november 4-én délben, a magyar országgyűlés két házának együttes ülésén a királyi várpalota fehér márványtermében a Szent Korona előtt nemzetvezetői esküt tesz, forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/6/63/Sz%C3%A1lasi_Ferenc_nemzetvezet%C5%91i_esk%C3%BCje.jpg