Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2019-11-24 13:08:34
Megtekintve: 5606
ELFUTOTTAK
Felnőttek elfutottak.
Gyermekek elfutottak.
A felnőtt sem volt felnőtt, -
gyermeke rossz utaknak.

Kéz felnőttekre sújtott.
Kéz gyermekekre sújtott.
Nagy száj szórta a mocskát.
Gyermekszív félőn bújt ott,

s fel sem nőtt felnőtt szív is.
A lélek gyakran sír is,
s van úgy: egy gyáva népet
átok kísér a sírig.

Ó, igen, én ezt tudtam!
Ó, igen, erről szóltam, -
de még meghal a lélek,
tudatlan, háborúkban.

Tudtam, - hát nem szerettek.
Szóltam, - hát nem szerettek,
de az igaz szavaknak
jobb, mikor üldözöttek,

mint hazugokká lenni,
mint hazugokkal menni,
s tolvajok undorító
bűnének helyeselni!

Felnőttek elfutottak
(mennyi fel nem nőtt gyermek!),
gyermekek elfutottak
(oly rossz az üldözöttnek!),

s ingott egy világ, ország,
tolvaj elárult népet,
és új tragédiákat
ígértek messzeségek.

Ó, igen, tudtam, szóltam,
s mert szóltam – nem szerettek,
de látom a jövőjét
hányinger-szeretetnek,

és könnyes szemmel írom,
írom, ameddig bírom,
letagadott igazság
legyen lélekpapíron:

felnőttek elfutottak,
gyermekek elfutottak,
mind gyermekei voltak
múlt-jelen rossz utaknak,

mind gyermekei voltak
rossz országnak, világnak,

s áldozata lesz végül
egy ország – önmagának!

(2019)

Illusztráció: Pixabay.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!