Feltöltve: 2019-10-22 15:11:30
Megtekintve: 5671
A Nép Tanítója
Még gimnáziumi tanuló voltam, öntudatos DISZ-titkár, amikor, előzetes politikai fejlődésem eredményeként, elhatároztam, hogy a Nép Tanítója leszek.
Nem riasztott vissza, hogy a híres néptanító írót, Táncsics Mihályt (https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1ncsics_Mih%C3%A1ly) meglehetősen romantikus életében sok kellemetlenség érte, de a másik oldalról az sem csábított erre, ami dicsősége lett, egyszer az, hogy, Petőfi Napján, budai börtönéből a tömeg kiszabadította, és a lelkes emberek a lovak helyett húzták a négykerekűt, amin Pestre visszafuvarozták, időleges szabadságába (a lovak talán megsértődhettek volna, de erről nincs feljegyzés). E nagy napról Petőfi Sándor verset írt, saját szerepét is megemlítette, a rá jellemző szemérmes szerénységgel (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1848-F625/15-dik-marcius-1848-F796/). No meg később, egy másik korban, Ady Endre is, a Nép egy másik Tanítója, verset írt Táncsics Mihályról (Emlékezés Táncsics Mihályra - https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/ady-endre-13441/az-illes-szekeren-1386F/az-utca-eneke-13974/emlekezes-tancsics-mihalyra-13983/), ilyen szép elismerés van benne:
„Kendet ostorozták,
Kutya se becsülte.
Mert kend senki se volt,
Mindenkiért hevült,
Paraszt-anya szülte.”
Kéri is Ady e versben:
„Istenünk: az Eszme,
Haló porában is
Áldja-verje kendet.”
Hát áldotta is valami Eszme Táncsicsot, de, főleg, egy egészen más eszme, ugyancsak verte is. Meg Adyt is, persze, - még most is veri… Very!
József Attila is a Nép Tanítója lett, kicsit saját korában is, és utána meg egy másik társadalmi rendben ugyancsak… Az 1989-es magyarországi ellenforradalmi rendszerváltás után, persze, igen átértékelték Őt is, mint népe tanítóját (Felszólalás a Házban - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=740057816491554&id=100014620267716), de egyelőre szobrát még csak közelebb vitték a Dunához, nyilván azzal az alig titkolt hátsó gondolattal, hogy alkalomadtán majd hátulról… Hadd tanulmányozhassa a „fecsegő felszín” helyett a Duna mélyén levő hableányokat… Hát, egyelőre ne firtassuk, hogy mennyire sikerült József Attilának „egész népét, nem középiskolás fokon” taní-tani… Nem szeretek már egy elkezdett írás elején sírva fakadni…
Térjünk vissza gimnáziumi diákéletemhez, amikor, öntudatos DISZ-titkárként, megfogadtam: a Nép Tanítója leszek, ha törik, ha szakad…
Mi kell ahhoz, hogy valaki a Nép Tanítója lehessen? Vegyük sorra!
1.) Szegénységi fogadalmat nem kell tennie, - e nélkül is szegény lesz.
2.) Tudnia kell, hogy mit jelent a „Nép” fogalma. Én – már akkor, az ötvenes években tudtam, mert Matyi Bácsi, az Osztályharc Vezére, világos, jól kiszámítható képletet adott: Nép = lakosság – osztályellenség. Utóbbi kivonandó a lakosságból, és máris megkapjuk a népet, mint Népet. Aki azonban a „népi demokrácia” társadalmi rendszere (a proletárdiktatúra) ellen fordul, az rögtön kivonja magát a nép fogalmából. No és őt esetleg akkor a forgalomból is ki kell vonni. Imre Bácsi is jó elvtárs bácsi volt egy ideig, de 1953-ban kicsit megzavarodott a nép fogalmának kiszámításakor (később, 1956-ban pedig nagyon), támadt is egy kis vitája Matyi Bácsival (Nagy Imre (1896 – 1958) sorsa - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=432042797293059&id=100014620267716). Az igazsághoz tartozik azonban, hogy Matyi bácsi is, - igaz távparancsra!, - kicsit megtévedt, és olyanokat is hűvösre tetetett, aki a néphez tartoztak, nagyon is. 1989 után a nép fogalma hihetetlen mértékben átalakult, most már egyesek azt is népnek tekintik, amelyik nem nép, sőt, egy része, mint néprész, más szóval jelölendő (Csőcselék - https://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-cs%C5%91csel%C3%A9k.845/). Én kitartok egykori véleményem mellett, bár egy segédfogalmat is kellett alkotnom a nép fogalmára (GÉPNÉP - http://artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46587). Na, így megkavarta a…, szóval a nép fogalmát ez az utálatos kapitalizmus, amelyik inkább „polgári demokráciának”, meg „piacgazdaságnak” hívatja magát… Aki azonban valóban a Nép Tanítója akar lenni, annak ismernie kell a helyes fogalmakat!
3.) A Néptanító ellentéte és a nép ellensége a Népbutító. A Népbutító nem megtévedt ember, hanem önös érdekből, tudatosan hazudozó, sőt, gyakran embernek is csak bizonyos megengedhetetlen kompromisszummal nevezhető embertelensége miatt (ld. például a Horthy-korszakot (http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46377). A Nép Tanítójának az igazat kell hirdetnie, de „osztályharcosan”, mint ahogy a Nép Butítója is osztályharcosan hirdeti a hazugságot.
Nekem 1956-ban nem volt nehéz felismernem az igazságot, mert hiába nevezik a Népbutítók az akkori eseményeket „forradalomnak”, gyakran még ma is, - az bizony nem az volt (Október álma - https://www.poet.hu/vers/98032, Márai Angyalához - https://www.poet.hu/vers/147872). Persze, 1989 (a rendszerváltás) óta Magyarországon nem tilos a nyilvánvalóan nem azt egészen másnak nevezni, például a közpénz magáncélra való nem egészen erényes eltűntetését tisztességes szerzésnek (csóválja is a fejét OLAF Bácsi - https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Csal%C3%A1s_Elleni_Hivatal), ám attól még az nem változik meg, mint ahogy egyes politikusok terrorteremtés céljából mondott megdöbbentő ostobaságai sem lesznek bölcsességek és igazak, bármennyire is jól kifizetődőek (közpénzből) mondogatóiknak.
Nekem, mint a Nép Tanítójának, az a korszak, amikor a kádármester volt a fő állami ügyintéző, tetszett. Igaz, a társadalmi béke érdekében erről-arról célszerű volt hallgatni, de egyébként… Minden társadalmi rend diktatúra (ALAPVETŐ FOGALMAK (1), - „DEMOKRÁCIA”, igazság és hazugság - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716), de akkor nem volt nehéz szót érteni az emberek többségével (https://www.poet.hu/vers/126622). Persze, egyesek lehet, hogy csak imitálták a megértést, de legalább nem mertek feleslegesen értetlenkedni, pedig akkor már senkivel sem indult különleges célú különvonat Szibériába.
A Nép Tanítójaként 1989 után is megírhattam egy ideig véleményem, kaptam ugyan olyan szavakat, amelyek igen ellentétesek voltak a szépség eszményével, és olykor keresetten keresetlenek voltak, de annyi baj legyen, akinek ez volt a szívén, legalább kijött a száján vagy a komputerén. Bár azt a nagy patkányozást sem kedveltem azoktól a patkányoktól, ami, mindjárt 1989 után, ment az a „szabadság nevében” (Patkányok, patkányozás, becsület, becstelenség - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=618020208695316&set=a.111397106024298&type=3&theater).
Ma már beszűkültek lehetőségeim, mint a Nép Tanítójának, mert, ha a hatalom át mond, sokan tudják: a bé is várható, ahogy a közmondás is sejteti, sőt, ösztökéli.
Tért hódított a világökörség hun történelmi öröksége: a „politikamentes költészet”, sőt, a szépirodalom más műfaji kategóriáit is megfertőzte, sok helyen. P. Fórumpolgár Úr már közel egy éve tűnődik, hogy beküldött versemben van-e politika, - vagy mégsem? Vissza sem utasítja, közölni sem közli. Nem bolygatom a dolgot, mert időközben ezt a sok évig kiváló fórumot (amely technikailag ma is kitűnő) úgy megutáltam, hogy szinte pihentető ez a helyzet számomra. Maradjon így a dolog, ha tovább erősödik a diktatúra, akkor is még mindig írhatok az írószekrényemnek (íróasztalomnak már nincsen hely a lakásban a sok könyvtől). Írószekrényem ugyan nem ír semmit, de készséggel, hűségesen befogadta ki tudja hány ezer írásom.
Hát írok tovább, csak feltűnt egy dolog, egy idő óta: a Nép Tanítójának a tanításhoz, a jól átgondolt tananyag mellett, szüksége van a tanulni szerető, vágyó, vagy legalábbis humánus eszközökkel a tanulásra rávehető Népre, még akkor is, ha az csak nép, nagy kezdőbetű nélkül.
Hát most az a kérdés: ha nagyon megfogyatkozott a történelméből, vagy bármiből tanulni kész nép, amelyikkel, magam is tanúsíthatom, még Matyi Bácsi idején is tele volt az ország (és úgy tanult, hogy olykor a vörös csillagos dicsőségtáblára is felkerült!), - akkor hány emberből állhat a mostani nép?
Nézzük csak!
Nekem, mint a Nép Tanítójának, legalább három olvasóm van népként (egyik a Feleségem, de hát ő is népi származású, mint én), továbbá van még vagy három olvasóm (vagy olvasás nélküli lájkolóm?). Egyikük ugyan gyanús arra, hogy kispolgár volt, mert oly sok mindenhez ért kertben, házban, meg a művészetekhez is, talán még zongorázni is tud, de ajándék olvasónak ne nézd a fogát, azaz a zongoráját, - legalábbis 1989 után ne! Persze, ha Matyi Bácsi ideje volna itt, akkor válogatósabb lennék! (Kispolgár - https://www.facebook.com/search/top/?q=Mikl%C3%B3s%20%20Lelkes%20Kispolg%C3%A1r&epa=SEARCH_BOX).
A közmondás szerint „szegény ember vízzel főz”, és olykor a Nép Tanítójának is be kell érnie ilyen kisszámú néppel!
A legutóbbi időben ugyan a tömeg talán már kezd kicsit rájönni arra, amire rájöhetett volna egy idő óta még akár magától is: bár nem ajtó, de fentről régóta úgy becsapják, hogy még az Isten is csóválja időnként a fejét, ha létezik…
Ám azok, akik a Nép Tanítói, ne bízzák el magukat, hanem inkább gondolkozzanak! Athén még messze van!
Athén felé, - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=737497110080958&set=a.111397106024298&type=3&theater.
(2019)
A képen:
Jakobey Károly (1826 – 1891): Táncsics a börtönben, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1ncsics_Mih%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Jakobey_K%C3%A1roly_T%C3%A1ncsics_Mih%C3%A1ly.jpg.
Nem riasztott vissza, hogy a híres néptanító írót, Táncsics Mihályt (https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1ncsics_Mih%C3%A1ly) meglehetősen romantikus életében sok kellemetlenség érte, de a másik oldalról az sem csábított erre, ami dicsősége lett, egyszer az, hogy, Petőfi Napján, budai börtönéből a tömeg kiszabadította, és a lelkes emberek a lovak helyett húzták a négykerekűt, amin Pestre visszafuvarozták, időleges szabadságába (a lovak talán megsértődhettek volna, de erről nincs feljegyzés). E nagy napról Petőfi Sándor verset írt, saját szerepét is megemlítette, a rá jellemző szemérmes szerénységgel (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1848-F625/15-dik-marcius-1848-F796/). No meg később, egy másik korban, Ady Endre is, a Nép egy másik Tanítója, verset írt Táncsics Mihályról (Emlékezés Táncsics Mihályra - https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/ady-endre-13441/az-illes-szekeren-1386F/az-utca-eneke-13974/emlekezes-tancsics-mihalyra-13983/), ilyen szép elismerés van benne:
„Kendet ostorozták,
Kutya se becsülte.
Mert kend senki se volt,
Mindenkiért hevült,
Paraszt-anya szülte.”
Kéri is Ady e versben:
„Istenünk: az Eszme,
Haló porában is
Áldja-verje kendet.”
Hát áldotta is valami Eszme Táncsicsot, de, főleg, egy egészen más eszme, ugyancsak verte is. Meg Adyt is, persze, - még most is veri… Very!
József Attila is a Nép Tanítója lett, kicsit saját korában is, és utána meg egy másik társadalmi rendben ugyancsak… Az 1989-es magyarországi ellenforradalmi rendszerváltás után, persze, igen átértékelték Őt is, mint népe tanítóját (Felszólalás a Házban - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=740057816491554&id=100014620267716), de egyelőre szobrát még csak közelebb vitték a Dunához, nyilván azzal az alig titkolt hátsó gondolattal, hogy alkalomadtán majd hátulról… Hadd tanulmányozhassa a „fecsegő felszín” helyett a Duna mélyén levő hableányokat… Hát, egyelőre ne firtassuk, hogy mennyire sikerült József Attilának „egész népét, nem középiskolás fokon” taní-tani… Nem szeretek már egy elkezdett írás elején sírva fakadni…
Térjünk vissza gimnáziumi diákéletemhez, amikor, öntudatos DISZ-titkárként, megfogadtam: a Nép Tanítója leszek, ha törik, ha szakad…
Mi kell ahhoz, hogy valaki a Nép Tanítója lehessen? Vegyük sorra!
1.) Szegénységi fogadalmat nem kell tennie, - e nélkül is szegény lesz.
2.) Tudnia kell, hogy mit jelent a „Nép” fogalma. Én – már akkor, az ötvenes években tudtam, mert Matyi Bácsi, az Osztályharc Vezére, világos, jól kiszámítható képletet adott: Nép = lakosság – osztályellenség. Utóbbi kivonandó a lakosságból, és máris megkapjuk a népet, mint Népet. Aki azonban a „népi demokrácia” társadalmi rendszere (a proletárdiktatúra) ellen fordul, az rögtön kivonja magát a nép fogalmából. No és őt esetleg akkor a forgalomból is ki kell vonni. Imre Bácsi is jó elvtárs bácsi volt egy ideig, de 1953-ban kicsit megzavarodott a nép fogalmának kiszámításakor (később, 1956-ban pedig nagyon), támadt is egy kis vitája Matyi Bácsival (Nagy Imre (1896 – 1958) sorsa - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=432042797293059&id=100014620267716). Az igazsághoz tartozik azonban, hogy Matyi bácsi is, - igaz távparancsra!, - kicsit megtévedt, és olyanokat is hűvösre tetetett, aki a néphez tartoztak, nagyon is. 1989 után a nép fogalma hihetetlen mértékben átalakult, most már egyesek azt is népnek tekintik, amelyik nem nép, sőt, egy része, mint néprész, más szóval jelölendő (Csőcselék - https://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-cs%C5%91csel%C3%A9k.845/). Én kitartok egykori véleményem mellett, bár egy segédfogalmat is kellett alkotnom a nép fogalmára (GÉPNÉP - http://artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46587). Na, így megkavarta a…, szóval a nép fogalmát ez az utálatos kapitalizmus, amelyik inkább „polgári demokráciának”, meg „piacgazdaságnak” hívatja magát… Aki azonban valóban a Nép Tanítója akar lenni, annak ismernie kell a helyes fogalmakat!
3.) A Néptanító ellentéte és a nép ellensége a Népbutító. A Népbutító nem megtévedt ember, hanem önös érdekből, tudatosan hazudozó, sőt, gyakran embernek is csak bizonyos megengedhetetlen kompromisszummal nevezhető embertelensége miatt (ld. például a Horthy-korszakot (http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46377). A Nép Tanítójának az igazat kell hirdetnie, de „osztályharcosan”, mint ahogy a Nép Butítója is osztályharcosan hirdeti a hazugságot.
Nekem 1956-ban nem volt nehéz felismernem az igazságot, mert hiába nevezik a Népbutítók az akkori eseményeket „forradalomnak”, gyakran még ma is, - az bizony nem az volt (Október álma - https://www.poet.hu/vers/98032, Márai Angyalához - https://www.poet.hu/vers/147872). Persze, 1989 (a rendszerváltás) óta Magyarországon nem tilos a nyilvánvalóan nem azt egészen másnak nevezni, például a közpénz magáncélra való nem egészen erényes eltűntetését tisztességes szerzésnek (csóválja is a fejét OLAF Bácsi - https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Csal%C3%A1s_Elleni_Hivatal), ám attól még az nem változik meg, mint ahogy egyes politikusok terrorteremtés céljából mondott megdöbbentő ostobaságai sem lesznek bölcsességek és igazak, bármennyire is jól kifizetődőek (közpénzből) mondogatóiknak.
Nekem, mint a Nép Tanítójának, az a korszak, amikor a kádármester volt a fő állami ügyintéző, tetszett. Igaz, a társadalmi béke érdekében erről-arról célszerű volt hallgatni, de egyébként… Minden társadalmi rend diktatúra (ALAPVETŐ FOGALMAK (1), - „DEMOKRÁCIA”, igazság és hazugság - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716), de akkor nem volt nehéz szót érteni az emberek többségével (https://www.poet.hu/vers/126622). Persze, egyesek lehet, hogy csak imitálták a megértést, de legalább nem mertek feleslegesen értetlenkedni, pedig akkor már senkivel sem indult különleges célú különvonat Szibériába.
A Nép Tanítójaként 1989 után is megírhattam egy ideig véleményem, kaptam ugyan olyan szavakat, amelyek igen ellentétesek voltak a szépség eszményével, és olykor keresetten keresetlenek voltak, de annyi baj legyen, akinek ez volt a szívén, legalább kijött a száján vagy a komputerén. Bár azt a nagy patkányozást sem kedveltem azoktól a patkányoktól, ami, mindjárt 1989 után, ment az a „szabadság nevében” (Patkányok, patkányozás, becsület, becstelenség - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=618020208695316&set=a.111397106024298&type=3&theater).
Ma már beszűkültek lehetőségeim, mint a Nép Tanítójának, mert, ha a hatalom át mond, sokan tudják: a bé is várható, ahogy a közmondás is sejteti, sőt, ösztökéli.
Tért hódított a világökörség hun történelmi öröksége: a „politikamentes költészet”, sőt, a szépirodalom más műfaji kategóriáit is megfertőzte, sok helyen. P. Fórumpolgár Úr már közel egy éve tűnődik, hogy beküldött versemben van-e politika, - vagy mégsem? Vissza sem utasítja, közölni sem közli. Nem bolygatom a dolgot, mert időközben ezt a sok évig kiváló fórumot (amely technikailag ma is kitűnő) úgy megutáltam, hogy szinte pihentető ez a helyzet számomra. Maradjon így a dolog, ha tovább erősödik a diktatúra, akkor is még mindig írhatok az írószekrényemnek (íróasztalomnak már nincsen hely a lakásban a sok könyvtől). Írószekrényem ugyan nem ír semmit, de készséggel, hűségesen befogadta ki tudja hány ezer írásom.
Hát írok tovább, csak feltűnt egy dolog, egy idő óta: a Nép Tanítójának a tanításhoz, a jól átgondolt tananyag mellett, szüksége van a tanulni szerető, vágyó, vagy legalábbis humánus eszközökkel a tanulásra rávehető Népre, még akkor is, ha az csak nép, nagy kezdőbetű nélkül.
Hát most az a kérdés: ha nagyon megfogyatkozott a történelméből, vagy bármiből tanulni kész nép, amelyikkel, magam is tanúsíthatom, még Matyi Bácsi idején is tele volt az ország (és úgy tanult, hogy olykor a vörös csillagos dicsőségtáblára is felkerült!), - akkor hány emberből állhat a mostani nép?
Nézzük csak!
Nekem, mint a Nép Tanítójának, legalább három olvasóm van népként (egyik a Feleségem, de hát ő is népi származású, mint én), továbbá van még vagy három olvasóm (vagy olvasás nélküli lájkolóm?). Egyikük ugyan gyanús arra, hogy kispolgár volt, mert oly sok mindenhez ért kertben, házban, meg a művészetekhez is, talán még zongorázni is tud, de ajándék olvasónak ne nézd a fogát, azaz a zongoráját, - legalábbis 1989 után ne! Persze, ha Matyi Bácsi ideje volna itt, akkor válogatósabb lennék! (Kispolgár - https://www.facebook.com/search/top/?q=Mikl%C3%B3s%20%20Lelkes%20Kispolg%C3%A1r&epa=SEARCH_BOX).
A közmondás szerint „szegény ember vízzel főz”, és olykor a Nép Tanítójának is be kell érnie ilyen kisszámú néppel!
A legutóbbi időben ugyan a tömeg talán már kezd kicsit rájönni arra, amire rájöhetett volna egy idő óta még akár magától is: bár nem ajtó, de fentről régóta úgy becsapják, hogy még az Isten is csóválja időnként a fejét, ha létezik…
Ám azok, akik a Nép Tanítói, ne bízzák el magukat, hanem inkább gondolkozzanak! Athén még messze van!
Athén felé, - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=737497110080958&set=a.111397106024298&type=3&theater.
(2019)
A képen:
Jakobey Károly (1826 – 1891): Táncsics a börtönben, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1ncsics_Mih%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Jakobey_K%C3%A1roly_T%C3%A1ncsics_Mih%C3%A1ly.jpg.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!