Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2019-08-24 12:11:17
Megtekintve: 5925
Győzött valaha egy vers, mely magyar volt?
Győzött valaha egy vers, mely magyar volt, -
úgy, hogy az máig tartó győzelem?
A Himnuszból csupán csak tabu-vers lett, -
s hogy megértsék? Ma is reménytelen!

Visszanézek. Szegény Kölcseyt szánom.
Jót akart e kis birtokos nemes,
de mi is lesz itt a jót akarásból?
Tükörbe nézés: - Csak magadra vess!

Vörösmarty? Hát liberális lelke
nemzetének mit írt? A Szózatot!
A Szó zengett, de magyar szívnek, szemnek,
s tetteknek nincsen halottabb halott!

Petőfi? Ő, - Eszmeként - legnagyobb volt,
s szép Napja volt, mikor a pesti nép
csinált (Bécs után!) gyermek forradalmat,
s a Nemzeti dal szállt, eskübeszéd!

Petőfi később meghalt, ez szerencse -
Neki. Eszméjét keselyűhadak
úgy kifosztották Tisza István Földjén, -
magyar léleknek csontváz sem maradt!

Ady? Ő szemét Párizsig emelte,
hogy egyesítsen Haladást, s Hazát, -
s csodabogárként bámulta, röhögte
álarcban úri, arcátlan világ!

Juhász Gyula? E szelíd humanista?
Versében ott szólt Munka és Kenyér,
s nyugdíját is elvette Tőle Horthy, -
igaz szaváért ez volt „munkabér”.

József Attila? Vörös volt. Beteg lett.
Istent is hitte olykor, s szenvedett.
„Hazám” – írta verscímül. Volt Hazája?
Csak csendőrszurony sor fényesedett…

Becsület-vers ma is meghal, - mocsokba
löki magyarként tolvaj honvilág,
s határon innen és túl mennyi tolvaj
rendez magának ál-litániát!

Kis költők verséről most nem is szólok, -
egy-egy lélek becsületet kifog:
Babits lapult, de ömlő magyar vérnél,
szánandóan, békéről dadogott.

Kosztolányi? Ő eddig sem jutott el,
csak ilonázott, lengett lenge lány, -
„széplelkűsége” lelt polgári létet
a rímek ninivei piacán.

Most a magyar? Versben, s nélküle, - SEMMI,
s hányingert kap, ki erkölcsére néz:
csak azt láthatja miként lop a tolvaj,
s szentet mímel reverendás csibész!

Versek, észt s lelket elvesztett világban, -
én siratlak Benneteket, egymagam?
A Nagy Fát rágja történelmi féreg…
S e Jelennek csupán szégyene van?

Lehet, csak az, és mindenki halott már.
ÚJ HALOTTI BESZÉDET itt hagyok.
Az dehogy vers! Az csak JEL volt Világnak, -
Hűség Jel arról: nem hallgathatok!

(2019)

A képen:
A Nemzeti dal kinyomtatott példánya, forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ed/Nemzetidal.jpg
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!