Feltöltve: 2005-12-04 01:30:02
Megtekintve: 10263
Esoteric --- Metamorphogenesis
Esoteric --- Metamorphogenesis, 1999, Eibon Records
A tenyek:
Esoterikos gorogul annyit tesz, mint zart, rejtett, belso, beavatottak szamara ertheto. Az Esoteric egy angliai banda, es aki ismeri munkassagukat, valoszinuleg egyetert velem abban, hogy aligha valaszthattak volna maguknak talalobb nevet, a zenejuk hallgatasahoz minimum eros idegrendszer szuksegeltetik. A Metamorphogenesis cimre keresztelt lemez pedig az Esoteric masodik szamu alapmuve (a The Pernicious Enigmarol is velhetoen irok majd egy lemezismertetot a kozeljovoben).
A korulmenyek:
Ha letezik a metal mufajon belul nepszerutlen iranyzat, akkor az a funeral doom metal. Mint a nevbol sejteni lehet, nem epp a szerelem es a viragos mezok a fo temak. Ultralassu, szettorzitott gitarok, es enektemak jellemzik a mufajt, a kozeptempo is ritkasagszamba megy, az ebben a mufajban tevekenykedo bandak sokszor effektekkel, billentyutemakkal teszik hangulatosabba a tuloldalra tett muzikalis kiruccanasokat.
Az Esoteric eseteben a fenti jellemzokhoz jonnek meg a pszichedelikus szolok, elektromos zorejek, ipari zajok, valamint egy-egy sokkal felero sikolyok, horgesek. Jellemzo tovabba, hogy a probakon LSD hatasara szuletnek a dalok, ami egy kaotikus hangzast eredmenyez.
Az album:
A lemez a Dissident kezdesevel megmutatja, hogy kb. mire is szamithat a hallgato az elkovetkezo haromnegyed oraban: kaoszretegek egymas hegyen-hatan, attekinthetetlen dalszerkezetek, az alvilagbol felszuremlo morajkent gurgulazo horgesek, idegborzolo sikolyok, sulyos harangkent megkondulo basszusgitar. A gitarok hangzasat kulonosen eltalaltak, ez all ugy a ritmus-, mind a szologitarra; a ritmusgitar sulyossaga egyeb effektekkel kombinalva egeszen dobbenetes, a szologitar pedig jol elkulonul a tobbi hangszertol. A szolok jelentik az Esoteric muveiben a csucspontot: egyszeruen tudatveszejtoek, gyakran szerzemenyeket ivelnek at, siri, misztikus hangulatot kolcsonozve a lemeznek.
A Dissident a banda eddigi palyafutasanak talan legbrutalisabb szerzemenye, lehengerlo kezdes utan szoloban csucsosodik ki, majd lassu meneteles utan sistergo zugassa halkul. Szemelyes kedvencem.
A The Secret of The Secret szolojara nincsenek szavak, amikor pedig a ritmusbontas osszefonodik az orjito sikolyokkal es a megfoghatatlan harmoniakkal, felvillan a titkok titka, es bar az elmeny tovaszall, emleke tovabb kisert.
A Psychotropic Transgression lassu fokozas utan vibralo szoloban eri el tetopontjat, hogy vegul elektromos hangzavarban oldodjon fel, atengedve a hallgatot a csendnek.
Ez a lemez az altalam hallott legsulyosabbak egyike, ha ugyan nem a legsulyosabb, akik valami borult, brutalis, nem evilagi zenei elmenyre vagynak, es meg nem ismernek, azoknak ajanlott hallgatnivalo (fejhallgato javallott - egyreszt nem menekulnek el a szomszedok a kornyekrol, masreszt pedig igy erezni igazan a zene retegzettseget, monumentalitasat).
A szovegeket olvasgatva valoszinuleg mindenkinek meglesznek a maga kepei a zene hatasara, en csupan a hallgatok figyelmebe ajanlom oket, mint elgondolkodtato irasokat.
A zenekar honlapja: www.bereft.co.uk, az ismertetett album osszes szamat meg lehet hallgatni sok egyeb erdekesseggel egyetemben.
A tenyek:
Esoterikos gorogul annyit tesz, mint zart, rejtett, belso, beavatottak szamara ertheto. Az Esoteric egy angliai banda, es aki ismeri munkassagukat, valoszinuleg egyetert velem abban, hogy aligha valaszthattak volna maguknak talalobb nevet, a zenejuk hallgatasahoz minimum eros idegrendszer szuksegeltetik. A Metamorphogenesis cimre keresztelt lemez pedig az Esoteric masodik szamu alapmuve (a The Pernicious Enigmarol is velhetoen irok majd egy lemezismertetot a kozeljovoben).
A korulmenyek:
Ha letezik a metal mufajon belul nepszerutlen iranyzat, akkor az a funeral doom metal. Mint a nevbol sejteni lehet, nem epp a szerelem es a viragos mezok a fo temak. Ultralassu, szettorzitott gitarok, es enektemak jellemzik a mufajt, a kozeptempo is ritkasagszamba megy, az ebben a mufajban tevekenykedo bandak sokszor effektekkel, billentyutemakkal teszik hangulatosabba a tuloldalra tett muzikalis kiruccanasokat.
Az Esoteric eseteben a fenti jellemzokhoz jonnek meg a pszichedelikus szolok, elektromos zorejek, ipari zajok, valamint egy-egy sokkal felero sikolyok, horgesek. Jellemzo tovabba, hogy a probakon LSD hatasara szuletnek a dalok, ami egy kaotikus hangzast eredmenyez.
Az album:
A lemez a Dissident kezdesevel megmutatja, hogy kb. mire is szamithat a hallgato az elkovetkezo haromnegyed oraban: kaoszretegek egymas hegyen-hatan, attekinthetetlen dalszerkezetek, az alvilagbol felszuremlo morajkent gurgulazo horgesek, idegborzolo sikolyok, sulyos harangkent megkondulo basszusgitar. A gitarok hangzasat kulonosen eltalaltak, ez all ugy a ritmus-, mind a szologitarra; a ritmusgitar sulyossaga egyeb effektekkel kombinalva egeszen dobbenetes, a szologitar pedig jol elkulonul a tobbi hangszertol. A szolok jelentik az Esoteric muveiben a csucspontot: egyszeruen tudatveszejtoek, gyakran szerzemenyeket ivelnek at, siri, misztikus hangulatot kolcsonozve a lemeznek.
A Dissident a banda eddigi palyafutasanak talan legbrutalisabb szerzemenye, lehengerlo kezdes utan szoloban csucsosodik ki, majd lassu meneteles utan sistergo zugassa halkul. Szemelyes kedvencem.
A The Secret of The Secret szolojara nincsenek szavak, amikor pedig a ritmusbontas osszefonodik az orjito sikolyokkal es a megfoghatatlan harmoniakkal, felvillan a titkok titka, es bar az elmeny tovaszall, emleke tovabb kisert.
A Psychotropic Transgression lassu fokozas utan vibralo szoloban eri el tetopontjat, hogy vegul elektromos hangzavarban oldodjon fel, atengedve a hallgatot a csendnek.
Ez a lemez az altalam hallott legsulyosabbak egyike, ha ugyan nem a legsulyosabb, akik valami borult, brutalis, nem evilagi zenei elmenyre vagynak, es meg nem ismernek, azoknak ajanlott hallgatnivalo (fejhallgato javallott - egyreszt nem menekulnek el a szomszedok a kornyekrol, masreszt pedig igy erezni igazan a zene retegzettseget, monumentalitasat).
A szovegeket olvasgatva valoszinuleg mindenkinek meglesznek a maga kepei a zene hatasara, en csupan a hallgatok figyelmebe ajanlom oket, mint elgondolkodtato irasokat.
A zenekar honlapja: www.bereft.co.uk, az ismertetett album osszes szamat meg lehet hallgatni sok egyeb erdekesseggel egyetemben.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2005-12-05 16:24:16
Termeszetesen mint olyan a "kategorizalas" az avatott kozonsegnek szol, hogy konnyebben eligazodjon, semmi egyeb celja nincs. Ujsagiroi fogas, amit akkor vetnek be, ha keves hely all rendelkezesre. Feltetelezve, hogy esetleg akadhatnak olyanok, akik nincsenek benne a temaban, megprobaltam mellekelni egy rovid leirasat a mufajnak.
Ami a "funeral doom metal" elnevezest illeti Proklos figyelmebe ajanlom a www.doom-metal.com oldalt.
Es legvegul nem, nem vagyok Impaled Nazarene arc, de te ha akarsz ezentul hivhatsz ugy, hogy az Impaled Nazarene - seggfej OK? :-)
2005-12-05 15:56:51
Nincs funeral doom metal. Ahogy anyabaszó pop zene se. (ne hozz létre új stylet csak azé, mert fekszik neked egy banda, vagy te is ilyen Impaled Nazarene arc vagy, akik azt mondják hogy ők mától NUCLEAR metált játszanak, aztán valójában punk & black metál elegye csupán?)
2005-12-05 14:09:18
A funeral doom metal? Mondj pelakat...