Feltöltve: 2019-04-14 10:33:53
Megtekintve: 5687
Te meg én
..kis homokórámban
kék színű homok
csak pereg, pereg..
három perc míg
lehullanak a szemek,
s a tavaszi fényben
három percenként
gondolok Rád..
a barackvirágok közt
Téged látlak,
Téged nézlek..
Ma lepkeszárnyon száll a képzelet,
vén fenyő ágára
vadgalamb helyett
angyalt képzelek..
borostyánbokorra vörösbegy mellé
bolond gondolataim
szerelmes szívet
festenek !
Most visszamennék szívesen az
örökkévalóságba,
ahonnan angyalszárnyak
minket ide röptettek ..
ma utaznék veled a Göncöl szekerén,
hajtanánk a lovakat
vadul, ketten,
Te meg én !
**
kék színű homok
csak pereg, pereg..
három perc míg
lehullanak a szemek,
s a tavaszi fényben
három percenként
gondolok Rád..
a barackvirágok közt
Téged látlak,
Téged nézlek..
Ma lepkeszárnyon száll a képzelet,
vén fenyő ágára
vadgalamb helyett
angyalt képzelek..
borostyánbokorra vörösbegy mellé
bolond gondolataim
szerelmes szívet
festenek !
Most visszamennék szívesen az
örökkévalóságba,
ahonnan angyalszárnyak
minket ide röptettek ..
ma utaznék veled a Göncöl szekerén,
hajtanánk a lovakat
vadul, ketten,
Te meg én !
**
Sz. A.-nak
2019. 04. 14.
2019. 04. 14.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2019-04-16 20:14:26
Kedves Bigiblue! Igen szép vers, hogy az örökkévalóságból jöttünk-e, azt nem tudom, de testi anyagunk, úgy tűnik, onnan, és oda is tér vissza. Üdvözöl: Miklós