Feltöltve: 2019-03-07 18:21:19
Megtekintve: 5666
Gondolatok 2019-ben nőkről, férfiakról, Nőnapról, Magyarországról
Nőkről, mármint pontosabban lányokról, gimnáziumi iskoláskorból vannak az első emlékeim. Ezekkel most az olvasókat nem terhelem, csak megjegyzem: nem szerettem már ez idő tájt sem, ha a fiúk csúnyán beszélnek a nőkről. Meg az igazságot, már ekkor is, tiszteltem. Ady verseit igen kedveltem, hát tényleg, a hazájáért sokat tett ez a nagy költő, meg is kapta érte büntetését, amit minden nagy költő is megkap: a hálátlanságot. Ami azonban Ady Léda nevű asszonnyal való nőügyét illeti, már akkor úgy véltem: végül nem bocsájtotta el a hölgyet szépen:
„Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben,
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzám tartozni lehetett hited,
Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.” (Elbocsátó, szép üzenet, http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/elbocs.htm).
Persze, persze, szép az őszinteség, meg a költői képek áradása, de azért előzőleg Léda mégiscsak tett valamit Adyért, többek között Párizsban is, ha a héja nászt az avaron nem is számítom ide. No, szóval, úgy éreztem: ez a Nagyon Nagy Költő kicsit igazságtalan Lédával. Egyébként akkori irodalom tanárnőnk is egyetértett velem.
A gimnáziumunkban az egyik fiú, kicsit tréfásan, tiszteletlen volt néhány lánnyal, akik nem elégítették ki szépség iránti követelményeit, - de tapintatosan csak a lányok háta mögött. Meg-megjegyezte egyikről-másikról: - „De csúnya vagy! Mikor halsz meg?” Szerintem nem kívánta a lányok halálát, de azért kissé morbidnak találtam szépségük iránti kritikáját, és nem helyeseltem, legalábbis magamban, https://www.facebook.com/photo.php?fbid=576458606184810&set=a.111397106024298&type=3&theater).
A Nőnap, ha jól emlékszem, az 1950-es évek első felében még nem volt nagyobb divat, - bár az interneten azt találtam, hogy 1948 óta ünneplik Magyarországon is (1917-ben vezették be a világon, https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_n%C5%91nap). Nem tagadom, hogy ezeket a kampány-világnapokat általában nem szeretem, de azt elismerem: valamicskét érnek azért, egy-egy nagy világproblémára újra ráirányítják a figyelmet, de ezeknél fenn is kellene tartani ezt a figyelmet. Meg utóbbinál sokkal többet tenni.
A nők helyzete is ilyen probléma a világban, de maradjunk Magyarországnál, bár a Föld egyes tájain a nőkkel való bánásmód ma is a horror szintjéig terjed. Nem oly régi, fennmaradt magyar szólások, közmondások is utalnak a nők „hátrányos helyzetére”(„Pénz számolva, asszony verve jó”, „Hosszú haj, rövid ész”, „Azért veri, mert szereti” - és mások). Juhász Gyula is így ír a Tápai lagzi c. versében:
„Brummog a bőgő, asszony lett a lány,
Az élet itt nem móka s nem talány,
A bort megisszák, asszonyt megverik
És izzadnak reggeltől estelig.” (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/juhasz-gyula-16356/1923-17368/tapai-lagzi-1740C/).
A nők helyzetét egy társadalomban elsősorban a társadalmi rend határozza. Ha tárgyilagosan nézzük a történelmet, akkor látjuk: a haladás hívei segítettek a nők helyzetén javítani, és különösen a forradalmak hoztak jelentős változásokat (ALAPVETŐ FOGALMAK (1), - „DEMOKRÁCIA”, igazság és hazugság, https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716). Az ellenforradalmak pedig a nők elnyomását hozták vissza, amennyire tehették. Gondoljunk a Horthy-korszak valódi arculatára! A „keresztény erkölcs” ugyan a nők megbecsülését tanítja, - de mit jelentett ez a valóságban, az akkori társadalomban? Abba kellene hagyni a népbutítást, - de nem fogják abbahagyni azok, akiknek ez az érdekük. A néhány évvel ezelőtti „vak komondoros eset” polgármestere például úgy megverte a feleségét, hogy az súlyos sérüléseket szenvedett. Mit tett a polgármester „keresztény lelkületű” pártja? Én úgy láttam a hírekből, hogy csak röhécseltek az eseten… Ám, aki akarja, visszakeresheti a dolgot az interneten (https://nepszava.hu/1002194_vak-komondor-az-ugyeszseg-szerint-a-hajanal-fogva-verte-a-terasz-korlatjahoz-elettarsa-fejet-a-fideszes-kepviselo).
A bibliai történet szerint a házasságtörő asszonyt a tömeg meg akarta kövezni, de Krisztus azt mondta: „Az vesse rá az első követ, aki még sohasem vétkezett.” Így a tömeg szétoszlott, Krisztus pedig figyelmeztette az asszonyt: menjen el és máskor ne vétkezzen. Igen, de e szép tanítómese után arra gondoltam: a feleség vétkében a férj is bűnös lehetett. Az egészet is látni kell, nem elég a kiragadott részlet! Nagyon is figyelmeztet ez a mai felszínességre, tudatlanságra, - és a hozzájuk kapcsolódó népbutításra.
A Nők ünneplése a Nőnapon hab lehetne a tortán, de a mai társadalmat illetően még korántsem az! Ha ünneprontásnak is tartják egyesek, bizony, a Nőnapon is be kell vallani: Magyarország mai erkölcsi helyzetéért sok minden felelős, a világ nemzetközi eseményei, a polgári demokratikus társadalmi rend, a kapitalizmus gazdasági válsága, Magyarország rossz történelmi hagyományai, az uralmon lévő FIDESZ-KDNP kormány népbutító tevékenysége és hazaellenes működése. Utóbbiak mögött sokféle férfi és sokféle nő van, sokféle magatartás.
Ha igazi értelmet akarunk adni a mostani, 2019. évi, Nőnapnak, akkor rá kell mutatnunk: sok magyar férfi és sok magyar nő is felelős Magyarország mostani erkölcsi és gazdasági helyzetéért, az ország lesüllyedéséért. Azoknak, akik szeretik hazájukat, és nem tartoznak a megvesztegetettek közé, el kellene gondolkodniuk azon: egy jobb, értelmesebb, érdekegyeztetőbb polgári demokrácia kellene Magyarországon. Magyarország jelenlegi helyzete a lakosság négyötöde részére elfogadhatatlanul rossz, és a jelenlegi FIDESZ-KDNP kormány alatt ez csak romlani fog.
A férfiaknak és nőknek együtt kell küzdenie egy, a mostaninál jobb Magyarországért. Át kell gondolniuk: mi a Haza, mi a haladás, mi a becsület, mi az, amit Magyarország történelme 2019-ben mond, sőt, kiált a jelennek (ALAPVETŐ FOGALMAK (2) – HAZA – igazság és hazugság -
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=580322272465110&id=100014620267716).
(2019)
Illusztráció: Pixabay.
„Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben,
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzám tartozni lehetett hited,
Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.” (Elbocsátó, szép üzenet, http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/elbocs.htm).
Persze, persze, szép az őszinteség, meg a költői képek áradása, de azért előzőleg Léda mégiscsak tett valamit Adyért, többek között Párizsban is, ha a héja nászt az avaron nem is számítom ide. No, szóval, úgy éreztem: ez a Nagyon Nagy Költő kicsit igazságtalan Lédával. Egyébként akkori irodalom tanárnőnk is egyetértett velem.
A gimnáziumunkban az egyik fiú, kicsit tréfásan, tiszteletlen volt néhány lánnyal, akik nem elégítették ki szépség iránti követelményeit, - de tapintatosan csak a lányok háta mögött. Meg-megjegyezte egyikről-másikról: - „De csúnya vagy! Mikor halsz meg?” Szerintem nem kívánta a lányok halálát, de azért kissé morbidnak találtam szépségük iránti kritikáját, és nem helyeseltem, legalábbis magamban, https://www.facebook.com/photo.php?fbid=576458606184810&set=a.111397106024298&type=3&theater).
A Nőnap, ha jól emlékszem, az 1950-es évek első felében még nem volt nagyobb divat, - bár az interneten azt találtam, hogy 1948 óta ünneplik Magyarországon is (1917-ben vezették be a világon, https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_n%C5%91nap). Nem tagadom, hogy ezeket a kampány-világnapokat általában nem szeretem, de azt elismerem: valamicskét érnek azért, egy-egy nagy világproblémára újra ráirányítják a figyelmet, de ezeknél fenn is kellene tartani ezt a figyelmet. Meg utóbbinál sokkal többet tenni.
A nők helyzete is ilyen probléma a világban, de maradjunk Magyarországnál, bár a Föld egyes tájain a nőkkel való bánásmód ma is a horror szintjéig terjed. Nem oly régi, fennmaradt magyar szólások, közmondások is utalnak a nők „hátrányos helyzetére”(„Pénz számolva, asszony verve jó”, „Hosszú haj, rövid ész”, „Azért veri, mert szereti” - és mások). Juhász Gyula is így ír a Tápai lagzi c. versében:
„Brummog a bőgő, asszony lett a lány,
Az élet itt nem móka s nem talány,
A bort megisszák, asszonyt megverik
És izzadnak reggeltől estelig.” (https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/juhasz-gyula-16356/1923-17368/tapai-lagzi-1740C/).
A nők helyzetét egy társadalomban elsősorban a társadalmi rend határozza. Ha tárgyilagosan nézzük a történelmet, akkor látjuk: a haladás hívei segítettek a nők helyzetén javítani, és különösen a forradalmak hoztak jelentős változásokat (ALAPVETŐ FOGALMAK (1), - „DEMOKRÁCIA”, igazság és hazugság, https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716). Az ellenforradalmak pedig a nők elnyomását hozták vissza, amennyire tehették. Gondoljunk a Horthy-korszak valódi arculatára! A „keresztény erkölcs” ugyan a nők megbecsülését tanítja, - de mit jelentett ez a valóságban, az akkori társadalomban? Abba kellene hagyni a népbutítást, - de nem fogják abbahagyni azok, akiknek ez az érdekük. A néhány évvel ezelőtti „vak komondoros eset” polgármestere például úgy megverte a feleségét, hogy az súlyos sérüléseket szenvedett. Mit tett a polgármester „keresztény lelkületű” pártja? Én úgy láttam a hírekből, hogy csak röhécseltek az eseten… Ám, aki akarja, visszakeresheti a dolgot az interneten (https://nepszava.hu/1002194_vak-komondor-az-ugyeszseg-szerint-a-hajanal-fogva-verte-a-terasz-korlatjahoz-elettarsa-fejet-a-fideszes-kepviselo).
A bibliai történet szerint a házasságtörő asszonyt a tömeg meg akarta kövezni, de Krisztus azt mondta: „Az vesse rá az első követ, aki még sohasem vétkezett.” Így a tömeg szétoszlott, Krisztus pedig figyelmeztette az asszonyt: menjen el és máskor ne vétkezzen. Igen, de e szép tanítómese után arra gondoltam: a feleség vétkében a férj is bűnös lehetett. Az egészet is látni kell, nem elég a kiragadott részlet! Nagyon is figyelmeztet ez a mai felszínességre, tudatlanságra, - és a hozzájuk kapcsolódó népbutításra.
A Nők ünneplése a Nőnapon hab lehetne a tortán, de a mai társadalmat illetően még korántsem az! Ha ünneprontásnak is tartják egyesek, bizony, a Nőnapon is be kell vallani: Magyarország mai erkölcsi helyzetéért sok minden felelős, a világ nemzetközi eseményei, a polgári demokratikus társadalmi rend, a kapitalizmus gazdasági válsága, Magyarország rossz történelmi hagyományai, az uralmon lévő FIDESZ-KDNP kormány népbutító tevékenysége és hazaellenes működése. Utóbbiak mögött sokféle férfi és sokféle nő van, sokféle magatartás.
Ha igazi értelmet akarunk adni a mostani, 2019. évi, Nőnapnak, akkor rá kell mutatnunk: sok magyar férfi és sok magyar nő is felelős Magyarország mostani erkölcsi és gazdasági helyzetéért, az ország lesüllyedéséért. Azoknak, akik szeretik hazájukat, és nem tartoznak a megvesztegetettek közé, el kellene gondolkodniuk azon: egy jobb, értelmesebb, érdekegyeztetőbb polgári demokrácia kellene Magyarországon. Magyarország jelenlegi helyzete a lakosság négyötöde részére elfogadhatatlanul rossz, és a jelenlegi FIDESZ-KDNP kormány alatt ez csak romlani fog.
A férfiaknak és nőknek együtt kell küzdenie egy, a mostaninál jobb Magyarországért. Át kell gondolniuk: mi a Haza, mi a haladás, mi a becsület, mi az, amit Magyarország történelme 2019-ben mond, sőt, kiált a jelennek (ALAPVETŐ FOGALMAK (2) – HAZA – igazság és hazugság -
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=580322272465110&id=100014620267716).
(2019)
Illusztráció: Pixabay.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!