A Várban szentet ki játszik, s arra vár,
hogy Isten szóljon: - „Te légy itt a Király!”?

Lent Hűség Háza, mely a Felházzal egy, -
Csodák Szektája oszt ki Kereszteket,

s fent hallgatnak, kiknek ez az érdeke,
s volt kormányzóról átfestett a mese,

míg jóllakottan nagyot böffent a Hit…
Ki keresi még Krisztust, az igazit,

s a Legendát, - amely szép volt egykoron,
de rárakódott középkori korom,

meg vér is, persze, gyorsan sötétedő,
amelyről néma alvilági idő?

Míg van mit lopni, annyi mindenki lop!
Mindig Becsület a legelső halott,

s a bástyák felett oly összevissza száll
új Turulmadár, - fecsegő papagáj!

Sok minden ELTŰNT, - és helyette mi LETT?
Gúnyszavakká vált ERKÖLCS és SZERETET,

de hogy hirdetik, mindkettőt, arra jók:
lent ne lássák jól a rabszolga valót!


Ó, sajnálom azt, ki most ennyire lent,
és szentnek hisz el sok tolvaj szemtelent!

Fent Nagy Zabálás… Ám, végül, rajtaveszt
majd az is, ki lent csak éljenezte ezt,

tudatlanul, mert könnyben, vérben marad,
s rájön: hamis volt hallgatás, áhítat,

papoló arc, fent a fellengzős beszéd, -
s ő elvesztette lassanként mindenét!

(2019)

Illusztráció: Pixabay.