Kis domb így szólt: - Gratulálj! Ma
én lettem a HIMALÁJA!
A Nemzeti Himalája!
Meglepetés. Ezt ki várta?

(Gondoltam: az időd vár ki,
mert egy vakondtúrást látni,
abban meg Nemzeti Vakond…
Kitúrnak, és ott lesz a gond!)

Jött egy tyúk és nagyon kárált.
Kárálás fülekre ráállt:
- Kineveztek! Vagyok ma már:
Hősi Ősi TURULMADÁR!

(Nevetéstől nem gurultam,
ilyesmin be sem gurultam:
ily jelképként másra tojik,
turulosan uralkodik.)

Tölgyfán hölgyfázott a majom,
s közben banánt zabált, nagyon.
Tölgyfán majommakk még terem, -
de banán? Ez gyanús nekem!

Kiderült: a banánt horda
a tölgyfára azért hordta,
míg csak bírta, mivel mára
e majom már – Főbírája!

Nemzeti Főbíró Majom
jól élt a fán, elmondhatom,
s ezért irigyelték talán
mások, lentebb, uborkafán…

- Minden jól megy, oly jó nézni!
- szólt jószívű Bácsi, s Néni.
(Jó szív mellett csak az aggyal
volt náluk, már ekkor, nagy baj!)

MI NEMZETI, CSAK JÓ LEHET! –
tanulja meg minden gyerek,
minden fel sem nőtten felnőtt,
elűz minden viharfelhőt!

Többet NEMZETTEL, mint ÉSSZEL,
a Szent Nemzet EREJÉVEL!
Szent irányban TOVÁBB, TOVÁBB!
Több Nemzeti Faiskolát!

Te is mondj Nemzeti Imát,
mit Nemzeti Isten imád!
Üss liberál fejre, szájra!

(Te is kussolj, Feri Pápa!)

(2018)

Az illusztráció forrása: https://pixabay.com/hu/csirke-a-toj%C3%A1s-farm-ty%C3%BAk-marha-3727072/