Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2018-09-25 17:31:08
Megtekintve: 5808
Meglapulók
Meglapulók nem egyszer kis csibészek,
markuk tartó törvényes tolvajok,
udvaruk gyakran tiszta, virágdíszes,
s szekrényben nincs csontvázzá lett halott.

Mosolyognak, buzgón keresztet vetnek,
ha elmennek templomtorony előtt,
s hiszik: visszamosolyog rájuk Isten,
s megáldja ezt a hallgató időt.

A Haza? Hát, nem is veszik hiába
a szájukra (akár Isten nevét):
mert inkább nekik oszt Fentről a Pásztor
(meg magának), - a nyájság menedék.

Történelem? Volt vér és könny. Feledték.
Szeretet? Tart, - meddig nekik haszon.
Nagy Tolvajokat istenként imádnak,
s annak nyalnak, kinél a Hatalom.

Írhatsz Róluk, bármit! Nem Róluk írtad.
Vélik: nem ingük, nincs rajta a jel.
Isten? Hiszik, hogy a szemét behunyja,
ha a hű szolga ezt-azt elemel.

Lent lapulókon talán mosolyognál,
ha nem tudnád: mekkora baj terem
abból, mikor csak bólogat egy ország
tolvajoknak, s trónon a becstelen.

Ha meglapulók nagyon sokan vannak,
s Te velük lapulsz: eladtad magad.
S Hazád! Míg fent Hazáról harsonáznak, -
becstelenség szennyez köznapokat.

(2018)

Az illusztráció forrása: https://pixabay.com/hu/sz%C3%A9lh%C3%A1mos-arc-f%C3%A9rfi-sly-alattomos-1293292/
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!