Az „állatorvosi ló” közismerten azt jelenti: olyan ló, amelyen a pacik minden lehetséges betegsége feltüntetett, tancélosan. A Facebookon is megtalálható, nevemnél, „Hozzászólás Bayer Zsolt A keresztekről” c. írásához” címmel egy közleményem, néhány tancélos megjegyzésemmel, de megjelölöm egy másik internetes címét is:
http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46425).

Nos, ha Bayer Zsolt e rövid írásában nem is mutatta meg a jelen valamennyi eszmei és gondolkodásbeli „betegségét”, ami ilyen rövid írástól nem is várható el, azért nagyon sok mindent igen, olyanokat, amelyek egyébként a Magyar Idők c. napilapra (és a média hasonló termékeire) jellemzőek. Egyetlen hibája van írásának (meg, szerintem, a Magyar Idők legtöbb anyagának, de most csak e cikkel foglalkozom): azt jelöli meg benne „betegségnek”, ami nem betegség, és azt, ami kóros, dicsőíti. Fordítva ül a lovon, ne keressük most az okát. Rossz társadalmi diagnoszta ez az írástudó, különösen akkor, ha saját magának el is hiszi mindazt, amit írt!

Természetesen fenti hozzászólásomban Bayer Zsolt írásának internetes címét is feltüntettem, mert egyrészt nagyon fontosnak tartom a tárgyilagosságot, és szeretem, ha az olvasónak lehetősége van az eredeti írást mindjárt megtekinteni, továbbá éppen az a célom, hogy az emberek gondolkozzanak el a történelmi múlton, többek között azért is: jobban megértsék e jelent, a hatalom médiagépezetének népbutítása ellenére.

Bayer Zsolt, úgy látszik, nem nézi a Facebookot, és egyetlen olyan ismerőse sincsen ott, aki kész lett volna felhívni a figyelmet írásomra, vagy valaki mégis felhívta rá a figyelmet, de jobban látta hallgatni? Ha utóbbiról volt szó, akkor ez nem volt rossz ötlete, mert a tömegek hajlamosak a gyors felejtésre, akkor is, ha ez a felejtés kárukat, esetleg tragédiájukat szolgálja. Ám valójában nem is érdekes Bayer Zsolt személye, meg, persze, az enyém sem, mindezt csak azért említem meg: ne tűnjön úgy, mintha a Szerző írását a „háta mögött” kritizáltam volna. Ép ésszel aligha gondolhatja bárki, hogy kritikai írásom a Magyar Idők közzétette volna…

Ami a mai magyarországi helyzetet illeti, „beszédes” az a hallgatás, amely írásom fogadta a Facebookon: még lájkolni sem merte senki. Nem dönthető el, hogy ebben mennyi a szerepe annak: a jelenlegi magyarországi diktatúra megfélemlítette, vagy közönyössé tette a tömegek egy részét, egy szűkebb réteget pedig előnyökben részesített a magyarországi lakosság többségének kárára, és utóbbi szűkebb réteg feltétlen támogatója és propagandájának hirdetője lett, bármi történik is, a józan ész határán túl is. Ezek olyan kérdések, amelyekre csak tárgyilagos tudományos vizsgálatok adhatnának választ.

Ezt az újabb figyelemfelhívást Bayer Zsolt cikkére, és az én hozzászólásomra, természetesen nem Bayer Zsolt miatt írom, személyével hozzászólásomban sem foglalkoztam. Ismétlem: nem az ő személye érdekes, mint ahogy az ügyben az enyém sem, hanem az: a becsületes tárgyilagosságra hajlamos olvasók gondolkozzanak el azon is, amit Bayer Zsolt e rövid cikkében írt, meg azon is, ami Bayer Zsolt írásának tartalmáról az én véleményem.

Némi tréfával (de egyúttal komolyan) hozzáteszem: még akkor is, ha utóbbi csak az én véleményem, és már minden walesi bárdot lefejezett, megfélemlített, vagy megvesztegetett az a Bárd, - ezúttal ossy nélkül!

(2018)

Az illusztráció forrása: https://pixabay.com/hu/agr%C3%A1ripar-mez%C5%91gazdas%C3%A1g-%C3%A1llat%C3%A1llom%C3%A1ny-1487019/