Feltöltve: 2016-08-11 07:03:09
Megtekintve: 5984
Lelkes Miklós: KÖNYVEK ÉS TŰNŐDÉSEK (17). Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci. Magvető, Budapest, 1966.
A Szerzőt ifjúságom idején is kiváló írónak tartottam, és amikor a felnőtteknek szóló humoros Kakuk Marci-történeteit olvastam, mindegyik nagyon tetszett. Igaz, Misi Mókus kalandjai c. gyerekkönyvétől nem voltam elragadtatva, kicsit szimpla történetecske, talán túlságosan is felülről szól a gyerekekhez, bár néhány jó ötlet is van benne: ilyen érvényesül, amikor a lusta mókusok bundáját kiporolják, és azok rájönnek, hogy milyen jó a tisztaság (egyébként nemrégen ezt a könyvét is újra kiadták, és gyermekkoromban is igen népszerű volt). Nos, ha én nem is tartom a magyar irodalom gyöngyszemének, azért, akinek tetszik, tetszik, érdemes elolvasni, az interneten is megtalálható: Misi Mókus kalandjai, http://mek.oszk.hu/01000/01095/01095.htm.
Ám Tersánszky Józsi Jenő fentebb említett könyve (tízedik, bővített kiadás, egyébként később is megjelent, tudomásom szerint utoljára 2009-ben), a Kakuk Marci remekmű, méltán aratott oly nagy sikert.
Tersánszky Józsi Jenő életéről (1888 - 1969) több összefoglalás található az interneten, egyiknek az elérhetőségét ideírom: (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ters%C3%A1nszky_J%C3%B3zsi_Jen%C5%91). Azoknak pedig, akik nem olvasták volna a Kakuk Marci-történeteket, vagy nem mindegyiket, felhívom rájuk a figyelmet.
A fentebb említett kötetben nyolc történet szerepel Kakuk Marciról (és társáról, a Somának nevezett fickóról), de megjegyzem, hogy a Szerző által írt Előszó, valamint a rövid Utóhang is érdekes.
Mitől olyan kiváló a Szerző könyve?
Több minden teszi, együttesen, remekművé. Egyrészt úgy olvasmányos, érdekes, hogy az igazat tartalmazza a 19. század második és a 20. század első felének társadalmáról. Úgy szatíra, hogy tulajdonképpen nem is e korszakok görbe tükrét mutatja, hanem, kissé romantikus öltözetben, az igaz valóságot. Nyelvezete pazar, egyedi, a legbonyolultabb körmondatai is könnyedek.
A Szerző nem szépíti meg a bemutatott társadalmat, a benne levő embereket, nem mutatja őket sem rosszabbnak, sem jobbnak, mint amilyenek a valóságban.
A "nép" ma is nagyjából olyan, amilyennek a Szerző bemutatja. Hozzáteszem: sajnos. Nagyjából, mert azért e - történelmi mértékkel mérten - rövid időszak alatt valamelyes javulás is bekövetkezett, hiszen pontosan azt a kapitalista társadalmi rendet, amelyet Tersánszky humoros-szatirikus művében bemutat, egy az egyben nem sikerülhetett visszaállítani, ezt már nem engedte meg a nemzetközi helyzet. Az 1989-es rendszerváltás után ugyan az előző társadalmi rendnél Magyarországon (mint már akkor várható volt a gondolkodó emberek számára) a legtöbb tekintetben sokkal rosszabb jött, és erősen érződik a Horthy-korszak hatása a mai mindennapokban, de azok az rendkívül éles társadalmi ellentétek, amelyek a Horthy-korszakra, az "úri világra", az akkori diktatúrára jellemzőek voltak, változtak. A "tömegek" magatartásában, közönyében, tunyaságában, és az őket butító, félrevezető, hazug "parasztvakításban", a szélhámos "úri tettekben", a hatalomhoz való ragaszkodás ravasz trükkjeiben az említett korszakok (a 19. század második és a 20. század első felének magyar társadalma) "öröksége" azonban jól felismerhető. A Kakuk Marci mindegyik története jól példázza ezt, talán ezek között is leginkább a Kakuk Marci kortesúton című, ami érthető, hiszen ez két politikai párt (a kormánypárt és a "függetlenségi" párt) praktikáival foglalkozik, ezek eseményeiben mutatja be a két csavargó, Kakuk Marci és Soma viselkedését.
Kakuk Marci tulajdonképpen, csavargó életmódja ellenére, amelyben elsősorban a társadalom hibás (de azért ő sem teljesen vétlen!) rokonszenves. Maga a Szerző így jellemzi, amikor azt írja róla a könyv Utóhangjában:
"Ám Kakuk Marci, ha csavargó is, nem annyira züllött, alja egyén. Sem nem tolvaj, még csak nem is iszákos túlságosan, sőt még azt sem lehet ráfogni, hogy dologkerülő. Szíve pedig? Sose romlottabb Kakuk Marci szíve a másokénál! Csak valahogy, mintha eleve csavargónak lett volna rendelve a Magasságoktól."
Kakuk Marci csavargó társa, Soma, akitől Marci sokszor szabadulni szeretne, hol meg hiányzik neki, már korántsem ilyen rokonszenves alak, de az író érezteti: a korabeli társadalom (a társadalmi rend) tette ilyenné. Pénzéhsége a legaljasabb cselekedetekre is könnyűszerrel rábírja Somát, gonoszságokra is, bármilyen becstelenségre. Idült alkoholista, részegen beszámíthatatlanul viselkedik, de amikor józan, akkor zseniális ötletei vannak, mesterien átlát helyzeteket, legtöbbször a fenyegető bajból is meglátja a kiutat, bármilyen szűk, rejtett ösvény is az. Somába belebújt az ördög, de az ördög - ellentétben a hiedelmekkel - nem hogy buta lenne, hanem jobban érti a világot, mint ezer angyal. Soma, bár mint csavargó, nincstelen bűnöző, az akkori társadalom számára sem kívánatos, valójában az "úri kor szelleméhez" méltó alak. Persze, végső soron Somát is a társadalmi körülmények tették olyanná, amilyen, olyanná, aki, ha pénzt lát vagy sejt valahol, akkor mindenre képes. Ha úr lenne, vagyonos, akkor valószínűleg jól boldogult volna, így azonban sikerei csak átmenetiek.
A Szerző nem csak az embereket, szokásaikat, vágyaikat, nézeteiket ismeri lenyűgözően, hanem a tájakat is. No és a természetben levő állatokat, növényeket. Utóbbi leírások ujjongtatóan romantikusak, szépségesek, különösen a Kakuk Marci vadászkalandja, valamint az Annuska c. részben.
Népmesei befejezése van ennek a bájosan bűvös igaz valóságmesének. Mi is? Nem árulom el, aki olvasta, az úgyis tudja, aki pedig nem, annak miért csökkentsem az olvasás élvezetét?
A Horthy-korszakban (amelynek szemforgató, ájtatoskodó úri társadalma igencsak messze állt a valódi erkölcsösségtől!) "szeméremsértés" címén is jó néhány író, költő került bíróság elé olyan művéért, ami egyszerűen csak a valóság igaz bemutatása volt. Tersánszky másfél hónapot ült börtönben A céda és a szűz c. regényéért, amelyik 1924-ben jelent meg a Nyugat folyóiratban (interneten: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00361/10976.htm). (Nevetséges indokkal hasonló okból, vallásgyalázás" címén, került bíróság elé például egyik verséért Radnóti Miklós is). A Kakuk Marci hősszínész c. írásáért pedig, - mint a Szerző írta a Kakuk Marci tízedik kiadásához az előszóban - "a nyilvánosházban történt ügyek miatt inkriminálta az ügyészség a Szép Szót" (A József Attila által szerkesztett folyóiratot, az írás leközléséért).
A Kakuk Marci c. könyvet nyilván sokan olvasták, de azoknak, akik még nem, igen ajánlom. Egyszerre ad szórakozást, emberismeretet, társadalomismeretet, szép tájakat, - és, nem utolsósorban, az akkori tükörből sokat megláthatnak az emberek a mai jelent illetően is. Rájuk fér ez az okulás is, nagyon is!
(2016).
Ám Tersánszky Józsi Jenő fentebb említett könyve (tízedik, bővített kiadás, egyébként később is megjelent, tudomásom szerint utoljára 2009-ben), a Kakuk Marci remekmű, méltán aratott oly nagy sikert.
Tersánszky Józsi Jenő életéről (1888 - 1969) több összefoglalás található az interneten, egyiknek az elérhetőségét ideírom: (https://hu.wikipedia.org/wiki/Ters%C3%A1nszky_J%C3%B3zsi_Jen%C5%91). Azoknak pedig, akik nem olvasták volna a Kakuk Marci-történeteket, vagy nem mindegyiket, felhívom rájuk a figyelmet.
A fentebb említett kötetben nyolc történet szerepel Kakuk Marciról (és társáról, a Somának nevezett fickóról), de megjegyzem, hogy a Szerző által írt Előszó, valamint a rövid Utóhang is érdekes.
Mitől olyan kiváló a Szerző könyve?
Több minden teszi, együttesen, remekművé. Egyrészt úgy olvasmányos, érdekes, hogy az igazat tartalmazza a 19. század második és a 20. század első felének társadalmáról. Úgy szatíra, hogy tulajdonképpen nem is e korszakok görbe tükrét mutatja, hanem, kissé romantikus öltözetben, az igaz valóságot. Nyelvezete pazar, egyedi, a legbonyolultabb körmondatai is könnyedek.
A Szerző nem szépíti meg a bemutatott társadalmat, a benne levő embereket, nem mutatja őket sem rosszabbnak, sem jobbnak, mint amilyenek a valóságban.
A "nép" ma is nagyjából olyan, amilyennek a Szerző bemutatja. Hozzáteszem: sajnos. Nagyjából, mert azért e - történelmi mértékkel mérten - rövid időszak alatt valamelyes javulás is bekövetkezett, hiszen pontosan azt a kapitalista társadalmi rendet, amelyet Tersánszky humoros-szatirikus művében bemutat, egy az egyben nem sikerülhetett visszaállítani, ezt már nem engedte meg a nemzetközi helyzet. Az 1989-es rendszerváltás után ugyan az előző társadalmi rendnél Magyarországon (mint már akkor várható volt a gondolkodó emberek számára) a legtöbb tekintetben sokkal rosszabb jött, és erősen érződik a Horthy-korszak hatása a mai mindennapokban, de azok az rendkívül éles társadalmi ellentétek, amelyek a Horthy-korszakra, az "úri világra", az akkori diktatúrára jellemzőek voltak, változtak. A "tömegek" magatartásában, közönyében, tunyaságában, és az őket butító, félrevezető, hazug "parasztvakításban", a szélhámos "úri tettekben", a hatalomhoz való ragaszkodás ravasz trükkjeiben az említett korszakok (a 19. század második és a 20. század első felének magyar társadalma) "öröksége" azonban jól felismerhető. A Kakuk Marci mindegyik története jól példázza ezt, talán ezek között is leginkább a Kakuk Marci kortesúton című, ami érthető, hiszen ez két politikai párt (a kormánypárt és a "függetlenségi" párt) praktikáival foglalkozik, ezek eseményeiben mutatja be a két csavargó, Kakuk Marci és Soma viselkedését.
Kakuk Marci tulajdonképpen, csavargó életmódja ellenére, amelyben elsősorban a társadalom hibás (de azért ő sem teljesen vétlen!) rokonszenves. Maga a Szerző így jellemzi, amikor azt írja róla a könyv Utóhangjában:
"Ám Kakuk Marci, ha csavargó is, nem annyira züllött, alja egyén. Sem nem tolvaj, még csak nem is iszákos túlságosan, sőt még azt sem lehet ráfogni, hogy dologkerülő. Szíve pedig? Sose romlottabb Kakuk Marci szíve a másokénál! Csak valahogy, mintha eleve csavargónak lett volna rendelve a Magasságoktól."
Kakuk Marci csavargó társa, Soma, akitől Marci sokszor szabadulni szeretne, hol meg hiányzik neki, már korántsem ilyen rokonszenves alak, de az író érezteti: a korabeli társadalom (a társadalmi rend) tette ilyenné. Pénzéhsége a legaljasabb cselekedetekre is könnyűszerrel rábírja Somát, gonoszságokra is, bármilyen becstelenségre. Idült alkoholista, részegen beszámíthatatlanul viselkedik, de amikor józan, akkor zseniális ötletei vannak, mesterien átlát helyzeteket, legtöbbször a fenyegető bajból is meglátja a kiutat, bármilyen szűk, rejtett ösvény is az. Somába belebújt az ördög, de az ördög - ellentétben a hiedelmekkel - nem hogy buta lenne, hanem jobban érti a világot, mint ezer angyal. Soma, bár mint csavargó, nincstelen bűnöző, az akkori társadalom számára sem kívánatos, valójában az "úri kor szelleméhez" méltó alak. Persze, végső soron Somát is a társadalmi körülmények tették olyanná, amilyen, olyanná, aki, ha pénzt lát vagy sejt valahol, akkor mindenre képes. Ha úr lenne, vagyonos, akkor valószínűleg jól boldogult volna, így azonban sikerei csak átmenetiek.
A Szerző nem csak az embereket, szokásaikat, vágyaikat, nézeteiket ismeri lenyűgözően, hanem a tájakat is. No és a természetben levő állatokat, növényeket. Utóbbi leírások ujjongtatóan romantikusak, szépségesek, különösen a Kakuk Marci vadászkalandja, valamint az Annuska c. részben.
Népmesei befejezése van ennek a bájosan bűvös igaz valóságmesének. Mi is? Nem árulom el, aki olvasta, az úgyis tudja, aki pedig nem, annak miért csökkentsem az olvasás élvezetét?
A Horthy-korszakban (amelynek szemforgató, ájtatoskodó úri társadalma igencsak messze állt a valódi erkölcsösségtől!) "szeméremsértés" címén is jó néhány író, költő került bíróság elé olyan művéért, ami egyszerűen csak a valóság igaz bemutatása volt. Tersánszky másfél hónapot ült börtönben A céda és a szűz c. regényéért, amelyik 1924-ben jelent meg a Nyugat folyóiratban (interneten: http://epa.oszk.hu/00000/00022/00361/10976.htm). (Nevetséges indokkal hasonló okból, vallásgyalázás" címén, került bíróság elé például egyik verséért Radnóti Miklós is). A Kakuk Marci hősszínész c. írásáért pedig, - mint a Szerző írta a Kakuk Marci tízedik kiadásához az előszóban - "a nyilvánosházban történt ügyek miatt inkriminálta az ügyészség a Szép Szót" (A József Attila által szerkesztett folyóiratot, az írás leközléséért).
A Kakuk Marci c. könyvet nyilván sokan olvasták, de azoknak, akik még nem, igen ajánlom. Egyszerre ad szórakozást, emberismeretet, társadalomismeretet, szép tájakat, - és, nem utolsósorban, az akkori tükörből sokat megláthatnak az emberek a mai jelent illetően is. Rájuk fér ez az okulás is, nagyon is!
(2016).
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!