Miért megy el a felhő? Azt hiszed, hogy
tudod, de nem, mivel nem csak a lét
hajtja tovább, fényesen vagy sötéten, -
de meg nem magyarázott messzeség,

s bámulnak lent fehér homlokú házak,
elhitt látszattal, - mint az emberek.
Felhőm tűnőben, tükrén éles égbolt, -
és túl késő már, hogy szeressetek!

Ti nem kívántok felhangzó miértet,
nektek csillagok hulló csendje kell,
elüldögélő bamba belenyugvás,
hízelgő est, pásztortüzeivel.

Elfogyó holdon áthalad a felhő,
fogyó nép, élőt eljátszó halott!
Ki néz értően Keletre, Nyugatra?
Lég viszi üres szellemarcotok.

Felhőm tűnődik fényben, esti árnyban,
és gondolkodik, - ma még értetek.
Hazátok ez az ázsiai puszta?
Ó, nem is kell már, hogy szeressetek!

Hazátok ez az ázsiai puszta,
lókötőkkel virtuskodó való?
Rovást sem írnak már, kiknek rovásán
annyi becstelenség található!

Hová is lett a Szépség tájatokról?
Elfogyó ésszel tovább fogy a nép,
s mit ér turul bódító álomröpte,
ha nincs megértett, szabad messzeség?!

(2016)